50 éve köttetett Eisenhover és a Idegenek között az első hivatalos egyezmény

 1954. február 20-ról 21-re virradó éjjelen, miközben Dwight Eisenhover elnök éppen szabadságát töltötte Palm Springsben, Kaliforniában, különös események történtek. Az Elnök ugyanis egyszerűen eltűnt! A dolgot többen azzal magyarázták, hogy a „hiányzó időben” az Edwards Légibázisra vitték egy megbeszélésre.  Amikor végül a másnap reggeli misén újra megjelent Los Angelesben, a riportereknek azt mondták, előző este folyamán sürgősségi fogászati beavatkozásra volt szüksége, emiatt el kellett mennie a helyi fogorvoshoz. A fogorvos este meg is jelent egy tájékoztatón és úgy mutatkozott be, mint az a bizonyos fogorvos, aki az Elnököt ellátta.  A hiányzó éjszakai és hajnali órák miatt különböző szóbeszédek keltek lábra, miszerint az Elnök az egész fogorvosos esetet csak mint fedőtörténetet tálalta a nyilvánosság felé, egy hihetetlen fontosságú eseményt leplezvén. Ez az esemény pedig a sokkal jelentősebb volt, mint eminek amerikai elnök valaha is részese lehetett: állítólag ekkor került sor az „Első Találkozásra” földönkívüliekkel, mindennek pedig a Légierő Edwards támaszpontja adott helyet (korábban Muroc Légibázis néven volt ismert), majd az első találkozót újabb összejövetelek sorozata követte különböző földönkívüli fajokkal Ezen megbeszélések eredményeképpen született meg az „egyezmény”, amit aztán később alá is írtak. Erre az egészen fantasztikus Első Találkozásra bő fél évszázada került sor. Az Eseményekkel kapcsolatban Michael Salla írt részletes beszámolót. Ebből idézünk részleteket.

 

 

Dwight Eisenhover

 

A jelek és a bizonyítékok arra utalnak, ezen a bizonyos Első Találkozáson a földönkívüliek „északi típusú” faja vett részt. A megbeszélések folytatásaként, az idegenek részéről több faj is bekapcsolódott,  a tárgyalások végül a „szürkéket” is magába foglaló egyezmény aláírásával végződött. Felvetődik a kérdés, vajon miért tartják mindezt a legnagyobb titokban, s vajon további hivatalos találkozásokra is sor kerülhet-e a közeli jövőben?

 

 

Közvetlen bizonyítékok a földönkívüliekkel való találkozóra

Közvetlen és hivatalos bizonyítékok sora áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy Eisenhover elnök földönkívüliekkel találkozott, e történelmi esemény pedig több idegen faj bevonásával aláírt egyezmény megkötéséhez vezetett. Itt van mindjárt ez az állítólagos téli pihenés Palm Springsben, Kaliforniában 1954. február 17-24 között. Az „elnöki vakációzást” meglehetősen hirtelen jelentették be, alig egy héttel annak megkezdése előtt, mindössze egy héttel azután, hogy az Elnök visszatért „fürjvadászattal” töltött szabadságáról, Georgiából. William Moore ufókutató szerint mindez teljességgel szokatlan, és arra enged következtetni, sokkal többről volt szó, mint egyszerű „kikapcsolódásról” Palm Springsben.

 

 

Dr Edwin Nourse

 

Másodszor: azon a bizonyos február 20-i, szombati napon, az elnök valóban eltűnt, emiatt pedig különböző sajtótalálgatások keltek lábra súlyos megbetegedéséről, sőt, esetleges haláláról. A hirtelenjében összehívott sajtókonferencián az Elnök sajtótitkára bejelentette, Eisenhover egyik fogáról leesett a korona miközben sült csirkét evett, ezért kellett sürgősen elvinni a helyi fogorvoshoz. A helyi fogorvost aztán be is mutatták a február 21-én, vasárnap összehívott sajtótájékoztatón, mint „azt a fogorvost, aki ellátta az Elnököt”. Moore az esettel kapcsolatos oknyomozása feltárta, a fogorvos meglátogatása szimpla fedőtörténet.

Következmény: Eisenhover Elnök egy teljes estén át hiányzott, ennyi idő pedig bőven elég lehetett ahhoz, hogy Palm Springsből a közeli Edwards Légitámaszpontra szállítsák. A nagyhirtelenséggel bejelentett elnöki extra-szabadság, a hiányzó Elnök és a fogorvosról szóló fedőtörténet közvetlen bizonyítékként szolgál arra, hogy a Palm Springs-i pihenésnek a nyilvánosság számára titkolt célja volt. A földönkívüliekkel elkezdett találkozó-sorozat megnyitása kellő indok minderre.

 

 

Az állítólagos találkozóra utaló első forrás

Gerald Border 1954. április 16-án kelt, Meade Layne, az akkori Borderland Tudományos Kutatóintézet (manapság alapítvány) igazgatójának írt, azóta nyilvánosságra jutott levelében azt állítja, résztvevője volt annak delegációnak, mint közösségi vezető, mely idegenekkel való találkozón vett részt. Később újságcikkek is megjelentek, mindenekelőtt egy bizonyos Light nevű közösségi kommunikációs szakember tollából, ezekből már azt is tudni lehet, kik voltak az Elnök mellett a delegáció további tagjai.

 

 

Meade-Layne (1883-1961)

 

Nézzük a sort:

Dr. Edwin Nourse, az Eisenhover kormányzat gazdasági tanácsadója, az ő feladata volt az idegenekkel való kapcsolatfelvétel gazdasági következményeinek tisztázása. James Francis MacIntyre kardinális, s Los Angeles-i katolikus egyház feje. Ő volt az első,  XII. Pius Pápa által, a nyugati partra kinevezett bíboros, így kapcsolatai igen jónak voltak mondhatók a Vatikánnal, szerepe pedig az idegenekkel való találkozás vallási aspektusainak feltárása volt. A sorban meg kell még említeni Franklin Withrop Allent, az egykori riportert, aki 80 éves volt az állítólagos találkozó idején.

A delegáció tagjainak összeállítása egyfajta „bölcsek tanácsa” elképzelést tükröz, és talán azt is felvethetjük, mindez a történések későbbi nyilvánosságra hozatala érdekében történt így.

 

 

További források

William Cooper a Haditengerészeti Hírszerzésnél dolgozott parancsnoki beosztásban 1970 és 1973 között. Ezalatt az idő alatt számos titkos dokumentumhoz férhetett hozzá, hogy megalapozott döntéseket hozhasson. Emlékirataiban visszautal arra, 1953-ban csillagászok tekintélyes méretű, a Föld felé tartó objektumokat fedeztek fel. Ezekről később kiderült, nem aszteroidák, hanem űrhajók. A Sigma Project keretében rádiójelzéseiket is sikerült elfogni. Amikor az objektumok elérték a Földet, az Egyenlítő felett húzódó igen magas körpályára álltak. A Plato Project keretében dolgozták ki számukra a leszállási paramétereket. E program emellett a kapcsolatfelvételre irányuló törekvéseket is tartalmazta. Az idegenek a nukleáris fegyverarzenál teljes megsemmisítését követelték, elsődleges tárgyalási feltételként. Megtagadták a technológia-cserét, mivel – szerintük – úgyis egymás elpusztítására használnánk. Állításuk szerint az önmegsemmisítés felé haladunk, abba kellene hagynunk egymás legyilkolását, a Föld szennyezését és ásványkincsinek kifosztását, és meg kellene tanulnunk harmóniában élni. Inkább a spirituális, mint a technikai fejlődést erőltették.

 

 

Philip Corso

 

A találkozó mégis létrejött. Ezt állítja annak az egykori haditengerészeti parancsnoknak a fia is, aki szerint apja egyik résztvevője volt annak a bizonyos első találkozónak 1954. február 20-21-én. Charles L. Suggs nyugalmazott Haditengerészeti tiszt apja, Charles L Suggs (1909-1987) Haditengerészeti parancsnok, megosztotta fiával élményét és leírást adott a találkozón részt vett idegen fajról. Eszerint: „Két, fehérhajú, északi típusú, azaz fehér bőrű, kék szemű és színtelen ajkú idegennel találkozott.” Egy 1991-es riport alkalmával a fiú részletesen elmesélte a találkozó pontos menetét is.

Az eseményekre további igazolást ad a híres Lear Jet megalkotója, William Lear, egykori Lockheed L-1011 kapitány, aki több, mint 150 különböző kísérleti repülőgéppel repült és 18 sebességi rekordot állított fel 1960 és 1980 között. CIA gépeket is vezetett, így került közeli ismeretségbe a CIA akkori igazgatójával, William Colbyval. Az ő állítása szerint: „1954-ben Eisenhover Elnök találkozott a földönkívüliek egy másik fajának tagjaival a Muroc – ma Edwards - támaszponton, akik felajánlották, segítenek nekünk megszabadulni a szürkéktől, ám Eisenhover visszautasította ajánlatukat, mert semmiféle technológiát nem kínáltak ezért cserébe.”

Talán még egy hiteles forrást érdemes megemlíteni, Robert Dean, aki katonai pályája során a legkülönbözőbb területeken töltött be parancsnoki posztot, szintén hozzáféréssel rendelkezett szigorúan titkos dokumentumokhoz. Ő is különböző idegen fajokról ír, illetve a velük való magas szintű találkozásokról.

 

 

Az Edwards Légibázis

 

 

Az idegenekkel kötött 1954-es megállapodás részletei

A február 20-21-i találkozó tehát sikertelen volt, az Elnök visszautasította az idegenek ajánlatát. 1954 vége felé, a Föld körüli pályán tartózkodó nagyorrú szürkékkel mégis sikerült egyezményt kötni. Ők, állításuk szerint, az Orion csillagképben található Betelgeuze nevű vörös óriás egyik bolygójáról érkeztek. Állításuk szerint otthonuk haldoklik, és valamikor, a pontosabban meg nem határozható jövőben, alkalmatlanná válik az életre.

 

 

William Colby

 

Ezzel az idegen fajjal való találkozókra a Holloman Légibázison került sor, Új Mexikóban. Velük kötötték meg aztán azt a bizonyos egyezményt. Ez kimondja: az idegenek nem avatkoznak bele belső ügyeinkbe és mi sem az övéikbe. A Földön való jelenlétüket titokban tartjuk. Ellátnak minket fejlett technológiával és elősegítik technikai fejlődésünket. Nem kötnek egyezményt egyetlen másik földi nemzettel sem. Általuk kiválasztott – korlátozott számú - embereken  orvosi és élettani vizsgálatokat végezhetnek, figyelemmel kísérhetik fejlődésüket, azzal a kikötéssel, hogy semmiféle kárt nem okozhatnak az embereknek e vizsgálatok során, vissza kell őket vinni „eltérítésük” helyére és törölni memóriájukat. Emellett, az idegenek saját tevékenységükről tájékoztatják a Majestic 12 csoportot.

Az itt felvázolt szerződésbeli pontok létét megerősíti Phil Schnider geológus, Don Philips egykori Légierő alkalmazott, és Philip Corso, aki Eisenhover Elnök Nemzetbiztonsági Tanácsának tagja volt. Ő a megállapodás olyan pontjairól is említést tesz, mely az emberiség számára kifejezetten hátrányos .

            Ha valóban létezik ilyesfajta szerződés, több aggályos kérdést is felvet: vajon az USA miként ruházhatta fel olyan jogokkal saját magát, melyekre senki sem hatalmazta fel őket? Miként „dobhatják oda” embertársaikat idegenek által végrehajtott vizsgálatok céljára? Hogyan formálhatnak kizárólagos jogot bizonyos technológiai ismeretekre? És végül: mi a céljuk mindezzel, miközben a Földünk éghajlata, légköre, élővilága, stb. a teljes összeomlás felé halad?....

 

 

UFO a Holloman Légibázis felett

 

Forrás:

Michael Salla: Eisenhoever and ETs

 

Vissza a nyitólapra