Az Apolló-csalás

Apolló tények

  

TÉNY: Neil Armstrong jelenleg mentális betegségben szenved. Közvetlen következménye annak, hogy nevét a történelem legnagyobb hazugságának alapkövére írták. VAGY egyszerűen paranoiás lett azon internetes oldalak hihetetlen nagy számát látván, melyek hazugnak nevezik őt.

 

TÉNY: Szóbeszédek terjengtek arról, hogy az Apolló-12 asztronautája, Pete Conrad a nyilvánosság nyilvánosság elé lép a hamis holdraszállások 30. évfordulóján 1999. júliusában. A 30. évforduló előtt egy héttel motorbaleset áldozata lett.

 

TÉNY: 66 óráig tart az űrrepülőgépnek, hogy elérje a Nemzetközi Űrállomást, mely csupán 350 km-re kering a Föld felszínétől. A NASA azt állítja, 55 óra telt el a kilövést követően amíg az Apolló-13 eljutott 300.000 km-re a földtől, s problémákba ütköztek. Ugyan.

 

TÉNY: Az internetes oldalán, a világszerte ismert Uri Geller állítása szerint, a NASA Apolló holdfotói durva hamisítások, és meg is kérdezi, MIÉRT? Uri eközben baráti viszonyban van az apolló-14 asztronautájával, Edgar Mitchell, ezért most mi kérdezzük meg, MIÉRT nem kérdezi meg Mitchelltől magától, miért hamisították meg a felvételeket?

 

TÉNY: Lyndon Johnson elnök titkosította az Apolló aktáit, 2026-ot megjelölve dátumként, amikor a nyilvánosságra lehet hozni tartalmukat. Akkorra már az Apolló csalásban résztvevők hosszú idő óta halottak lesznek, senki élőt nem lehet majd felelősségre vonni. Ám senkinek sem kell további 18 évet várni az Apolló hátterében álló igazság kiderüléséig, hiszen az jól ismert.

 

TÉNY:  Az 1960-as évek legelején NASA hivatalnokok megértették, emberes holdraszállás teljeséggel kivitelezhetetlen 1970. előtt, ezért titokban találkoztak zárt ajtók mögött. ez volt az a találkozó, ahol elhatározták, hogy meghamisítják az Apolló-11 küldetését, abban a reményben, hogy később sikeresen eljutnak a Holdra, és akkor a korábbi hamis holdfelvételeket kicserélik valódiakra. A valóság az, hogy egyetlen sikeres hold-küldetést sem sikerült megvalósítaniuk.

 

TÉNY: Arthur C. Clarke úgy hivatkozik az Apolló-11-re, mint "lyuk a történelemben". A.J.P. Taylor történész úgy hivatkozik rá, mint "a legnagyobb meg nem történt esemény az életében".

 

TÉNY: A NASA nem tökéletesítette a holdraszálló egységet az Apolló-11 kora óta. 2008-ban még mindig rakétát próbálnak építeni a  fel- és leszálláshoz, 40 évvel azután, hogy az Apolló mindezt már állítólag végrehajtotta.

 

TÉNY: Az ÖSSZES Apolló-küldetés során, az űrkapszulában felvett filmrészletek a kabinablakon át világoskék eget ábrázolnak, s a Föld görbületét mutatják, még akkor is, amikor állítólag félúton voltak a Hold felé, és a világűr feketesége vette őket körül. Mindez azt bizonyítja, a kapszula csupán földkörüli pályán mozgott.

 

TÉNY: A NASA internetes oldalain található holdfotók hamisítványok, a háttérképek festettek. a képeken látható a ceruzával meghúzott horizont, ahol a nappali égbolt kezdődne, s amely határtól a teljes hátteret befeketítették.

 

TÉNY: A későbbi holdraszállások alkalmával használt Holdkomp (LM) pontosan ugyanaz volt, mint az első út során használt. semmiféle változtatást nem eszközöltek rajta. pontosan ezért teljességgel lehetetlen volt, hogy magával szállítsa a holdautót a Holdra, az első küldetések során látott korlátozott lehetőségeivel, még akkor sem, ha sokkal kisebbre tudták volna összehajtogatni.

 

TÉNY: A holdautónak felpumpálható kerekei voltak, s fel is robbantak volna, ha előre felpumpálják őket, a Holdon pedig nem volt légkör, hogy felfújják. Professzionális Apolló ŐRÜLTEK állítják, a holdautónak fémvázas kerekei voltak. Nos igen, az 1970-es években a múzeumba elhelyezett holdautónak igen, miután rájöttek, hogy a felpumpált kerekek nem működőképesek a Holdon. a NASA-nak 40 éve volt, hogy magyarázatot adjon az Apolló-programban előforduló nyilvánvaló hibák tömegére.  Időnként valaki előáll a NASA-tól hogy korrigáljon, s eközben elmondja a nagy semmit, például azt, hogy nem tudja megmondani, miért találhatók ilyen rendellenességek a fotókon. Akárhogy is, vannak felvételeink az állítólagosan a Holdon járt holdautóról, melyen tökéletesen UGYANAZOK a kereke ÉS szelepek láthatók, mint amelyet a Kennedy Űrközpontban használtak. Más szavakkal: a kettő UGYANAZ. A holdjáróról készült korabeli felvételeket KICSERÉLTÉK, miután a baklövéseket lelepleztem ezen az internetes oldalon.

 

TÉNY: Teljességgel képtelenség lett volna a Holdon vízhűtéses űrruhát használni, amikor a külső hőmérséklet messze a víz forráspontja fölött volt. Miként tudták volna ilyen körülmények között kisugározni a felesleges hőt?

 

TÉNY: A Holdkompot hatalmas rácsos szerkezetű daruról lógatták le Hamptomban, Virginia Államban, a Langley Kutató Központban, s óvatosan közelítették a rácsos daruszerkezet alatt felépített, modellezett holdfelszínhez. A képeket az "Apolló-valóság" részben, illetve a Channel 4 "As it Happened" című videóján lehet megtekinteni.

 

TÉNY: A kiképzés alatt álló űrhajósokat pontosan ugyanezzel a daruszerkezettel lógatták alá, vízszintes helyzetben, hogy megtapasztalhassák a kisebb gravitációt. A felvételt az "Apolló-valóság" oldalon lehet megtekinteni, amint Harrison Schmitt éppen gyakorol. A szokatlan szögben hátrafelé kapálózó láb tökéletesen azonos az állítólagosan a Holdon készült felvétellel.

 

TÉNY: Az állítólag az Apolló-8 által készített felvételen, állítólag a Hold körüli pályán keringve, pontosan UGYANAZOK a képkockák peregnek előttünk, amint amelyet az Apolló-11 küldetése során láthattunk, csak éppen a filmet megfordították, amiatt visszafelé láthatjuk; figyeljük meg az "ebihal" alakú hegységet. Amit a NASA tett, az mindösszesen annyi, hogy lefilmezte a modell holdfelszínt Langleyben egyik irányban, aztán megfordították a kamerát, és lefilmezték ugyanazt a felszínt a másik irányból, ezért látjuk a felszínt az ellenkező irányban elsuhanni, miként az nagyszerűen követhető a videó-felvételeken.

 

TÉNY: Filmrészletek találhatók az Apolló küldetések állítólagosan holdkörüli pályán készített gyűjteményében, mely esetekben semmi más sem történt, mint egy sínre szerelt kamera filmezte lassan haladva a párizsi gipszből készített holdmodellt.

 

TÉNY: James Lovell előre megírt szöveget olvasott a szimulátorban, amikor a fenti filmhez a hangját adta, s úgy hivatkozott a Holdra, mint "lényegében szürke, színtelen égitest, úgy fest, mint a párizsi gipsz". A felvétel jóval a küldetés előtt készült. szenteljünk különös figyelmet a fejmikrofonnak, miként próbálja elnyomni saját nevetését. Egyébként pedig mit találhat valaki egy ilyen fontos küldetést ennyire viccesnek?  A válasz az, hogy valójában párizsi gipszre hivatkozik, ennek tudható be az önelégült vigyor Michael Collins arcán a megjegyzést követően.

 

TÉNY: Bárki, aki a holdraszállásokban hisz, bizonyára "tökéletesen zölt".

 

TÉNY: Michael J. Tuttle, aki összeállította a hamis holdfelvételeket, háttérként hegyes tájakat választott az asztronauták kiképzésének helyszíneiből, Izlandról és más helyekről, hogy rámásolja az eredeti, szimulációs felvételekre. Ugyancsak ő állította össze a 360 fokos digitális panorámaképeket a hamis holdraszállások térségéről a NASA számára. Internetes oldala önmagáért beszél. A NASA meghamisított holdraszállás felvételeinek túlnyomó többsége az 1990-es évek közepén készült, ÉS NEM az 1960-as évek végén, miként azt igen sokan hajlamosak elhinni. Mindez azért történt így, mert a gyanakvó hangok erősödtek az igen korlátozott számú elérhető fotó kapcsán. a NASA-nak gyorsan tenni kellett valamit, az Internet jelenléte miatt.

 

TÉNY: A Saturn-5 rakéta tömegének 97%-át elhasználta, miközben elérte a földkörüli pályát. A maradék 3% volt a földkörüli pályára állított űrkapszula.

 

TÉNY: A Föld 380.000 km-re van a Holdtól, azonban a felszínéről visszaverődő napfény bőven elegendő a Hold árnyékos oldalának megvilágítására, Bárki, aki a Hold felszíne fölött lebeg, elvakul ettől a visszavert fénynek az intenzitásától.

 

TÉNY: Az 1960-as évek közepén Alan Sheperdöt eltávolították VALAMENNYI űrprogramból, köszönhetően egyensúlyi és Meniere-tünetegyüttese miatt. Senki, ilyen gyenge egészségi állapotban nem csatlakozhatott egy ennyire veszélyes és összetett küldetéshez. Nem kapott helyet az Apolló-14 küldetésben sem, mely ténylegesen földkörüli pályán zajlott.

 

TÉNY: Az állítólagos holdkőzet közönséges bazalt, megtalálható a Földön. A NASA radioaktívvá tette, egyszerűen "megsütötte" radioaktív sütőben. Amennyiben eredeti holdkőzet, akkor mintavevő és Földre visszatérő űrszonda hozta.

 

TÉNY: Az ellenőrzött rádió/adat jelek egyaránt kisugárzásra kerülhettek a Földről és visszaverődhettek a Holdról, vagy leadhatták bérelt vonal használatával is. Ha egy értékes ellenőrző berendezést otthagytak volna a Holdon, akkor az ma is működne, nem kapcsolták volna le az 1970-es években.

 

TÉNY: Egy Tv beszélgetés során Sheena McDonald, még 1994-ben, a NASA igazgatója, Dan Golden (alias Dan Dare) nyíltan beismerte, hogy az emberiség képtelen  addig távolabbra jutni a földkörüli pályánál, amíg le nem sikerül győzni a veszélyes kozmikus sugárzást. Annak ellenére állította ezt, hogy bármit is szólt volna a 25 évvel korábbi Apolló-küldetésekről, melyek során állítólag 380.000 km-re távolodtak a Földtől.

 

TÉNY: Neil Armstrong NINCS semmiféle emléke, vagy fotója, vagy akármije az állítólagos holdküldetéséről, habár számtalan ilyesmivel rendelkezik tesztpilóta korából. Nincs semmiféle fotó Armstrongról a állítólagos Holdon tartózkodásáról, mivel Armstrong pontosan tudja, hogy a saga hamis, visszautasította a NASA ajánlatát.

 

TÉNY: Az 1969-es számítógépes elemeket még nem tudták beépíteni. A maximális számítógépes memória 256 Kbyte volt, az is terjedelmes, léghűtésű épületbe szerelve. 2008-as technikai színvonalon egy szimulált holdraszállás kivitelezéséhez legalább 64 Mbyte memória szükséges, ez a memória-nagyság még nem tartalmazza a felszállás és a leszállás programját. Az Apolló-11 fedélzeti számítógépének memóriája 32 Kbyte volt.

 

TÉNY: Amikor az Apolló asztronautái nem az űrben voltak, irányítási kommunikációs feladatokat láttak el más Apolló küldetésekkel, így limitálták az ismerté vált emberek számát. Valójában két kommunikációs kapcsolat élt minden egyes Apolló repülés során. először a kilövés-irányítás, mely a felszálláskor és a leszálláskor vezérelte az eseményeket, azonban a földkörüli pályán átadták az irányítást néhány, korlátozott számban jelen lévő űrhajósnak. Minderről bárki meggyőződhet az akkoriban kiadott filmek alapján. Collins, Duke, Aldrin, Lovell, Sheperd, Schmitt, Cernan, stb. valamennyien ott voltak különböző küldetések során.  Lovell maga is beismerte, hogy két kommunikációs kapcsolat volt az asztronautákkal.

 

TÉNY: Teljességgel lehetetlen lehetetlen volt az asztronautáknak, a Holdkombból átszállni a kúp alakú leszálló-egységbe, hiszen ezt a részt elfoglalta a három hatalmas, a leszálláskor kinyíló ejtőernyő, mely éppenséggel a kúp keskenyebbik végéből lökődött ki.

 

TÉNY: A NASA 2008-ban nem rendelkezett ember holdra-küldési és onnan biztonságban való visszatéréséhez szükséges technológiával. Talán lehetséges lesz a jövőben, ez a szint azonban sok-sok év múlva következhet csak be.

 

TÉNY: Buzz Aldrin meggyőződése, hogy agykárosodást szenvedett a holdutazásának következtében. Mivel tökéletesen tisztában van vele, soha sem járt még a Hold közelében sem, így ezen a módon semmiféleképpen sem szerezhetett agykárosodást, miként az állítja. Aldrin volt az egyedüli Apolló asztronauta, aki kiállt a nyilvánosság elé, és beszélt az 1960-as és 1970-es években végrehajtott holdraszállásokról. A bűnösség, a bűntudat, valamint a média által kényelmetlen kérdések tömege kezelhetetlen nyomást okozott számára. Lélektani összeomlása ennek a 40 éven át tartott folyamatos harcnak az eredménye, nem pedig amiatt, hogy valami károsodás érte volna az agyát. Aldrin könyvében "Visszatérés a földre", elejt egy megjegyzést, miszerint mind a hatan közülük őrültnek látszanak. Gondolja ezt mindenki át saját elképzelése szerint.

 

TÉNY: A világűr sugárzása halálos a magnetoszférán kívül, az űrutazás lehetetlenné téve. A tudósok még nem találtak megfelelő védelmet az űrhajósok védelmére e halálos sugárzással szemben.

 

 

Apolló - kérdések és válaszok

Válasz az olvasók kérdéseire

 

 

KÉRDÉS: Mi a helyzet az asztronauták által visszahozott holdkőzetekkel, bizonyítékként szólnak a holdraszállások mellett?

VÁLASZ: Nem, és éppen ez a NASA és a PAN egyik kedvelt taktikája, ám semmit sem bizonyít. A NASA gyártott, szimulált holdkőzeteket már jóval az Apolló küldetések előtt, ez bizonyított, 1966-ban megjelent egy kivonat,  3 évvel az Apolló-11 repülését megelőzően. Ezt az holdkőzet utánzatot bazaltból és az Antarktiszon talált meteorit-mintákból rekonstruálták. Csupán holdkőzet utánzat, amit az egyetemeknek szerte a világon szétosztottak, mint valódi dolgot. Ezek a holdkőzet utánzatok természetesen teljességgel különböznek a Földön talált valamennyi kőzettől, és eszerint is kezelték őket. Emiatt állítják geológusok ilyen kőzetek nem találhatók a Földön. Nem, természetesen nem, mivel a NASA-nál készítették őket úgy, hogy teljességgel különbözzenek a földi eredetű szikláktól. A NASA gyártotta a holdkőzet utánzatokat és a holdport, olcsón, ezért semmit sem számoltak fel érte, csak szállítási költséget.

 

Nézzük mega képet, azt mutatja, a NASA miként adta közre a fotót a saját maga által elkészített holdkőzetekről az 1960-as évek közepén.

 

 

KÉRDÉS: Miért nem irányítják a Hubble űrteleszkópot a Holdon hátrahagyott műtárgyakra?

VÁLASZ: A Hubble tulajdonosa és működtetője a NASA, azok, akik az első számú felelősei a hamisításoknak, tehát ennek semmi esélye. Azért, hogy a NASA ne lepleződjön le, fizetett informátorokat kér fel (mint a PAN-os Phil Plaitet a Badastronomytól), állítván, hogy nem képesek ilyen felvételeket készíteni. Azonban mekkora felbontásról is lenne szó? A Hubble valójában 50 méteres felbontást képes elérni a Hold felszínét tekintetbe véve, ami messze több annál, hogy az állítólagosan visszahagyott műtárgyakat képes legyen lefotózni. [Nem is beszélve a földfelszíni telepítésű, két db, 10 méteres, szinkronban vezérelt Keck távcsőről! - a fordító megjegyzése.] A NASA-nak valójában rendkívül jó felbontású képei vannak a Holdról, de természetesen ezeket nem hozzák nyilvánosságra, hiszen az emberek azonnal megkérdeznék, hol vannak az Apolló küldetések által hátrahagyott műtárgyak, ahol pedig keresnék azokat, semmit sem találnának.

 

 

KÉRDÉS: Mi a helyzet a kalapácssal és a tollal végrehajtott kísérlettel, miként tudták ezt kivitelezni földi gravitációs körülmények között?

VÁLASZ: Ez a másik, a PAN által terjesztett képtelen állítás, de ismétlem, semmit sem bizonyít. A film elég gyér megvilágítás mellett készült, emellett nagyon rossz a minősége is, zavaros, emellett fekete-fehér, a kísérlet elég tekintélyes távolságra zajlik a kamerától, azaz igen könnyű megcsinálni. Szeretnék rámutatni, hogy olyan mágusok, mint David Copperfield sokkal lenyűgözőbb dolgokat (látványos illúziókat) mutattak be mindösszesen néhány tucat centiméterre a közönség soraitól. Egyik trükkje alkalmából motoros fűrésszel vágta magát félbe, aztán a testének két darabját a színpad két ellentétes sarkába vitték. Amennyiben a PAN-ok elhiszik a kalapács és a toll kísérletet valódinak, akkor azt is elhiszik, hogy David Copperfieldet két darabra vágta a motoros fűrész?

 

 

KÉRDÉS:  Miként támogathatták a holdraszállásokat olyan tekintélyes emberek, mint Sir Bernard Lovell vagy Patrick Moore, amennyiben azok tényleg hamisítványok voltak?

VÁLASZ: Tudósok és csillagászok szerte a világon pontosan tudják, hogy a holdi küldetéseket meghamisították, ám a NASA felé így viselkednek, abban a reményben, hogy hozzáférhetnek a Hubble űrteleszkóp Földre visszasugárzott rendkívül fontos adataihoz. Nem hozhatják a NASA-t szorult helyzetbe, hiszen akkor igen fontos információktól fosztanák meg őket, azokra az ismeretekre pedig igen angy szükségük van.

 

 

KÉRDÉS: Mi a helyzet az asztronauták által a Holdon hagyott lézertükrökkel, melyek segítségével ki tudják számolni a Hold távolságát a földtől?

VÁLASZ: 1946-ban az Egyesült Államokban élő tudósoknak sikerült a Hold felszínéről visszaverődő jelet fogniuk, s pontosan meghatározni a Hold távolságát a visszaverődő jelek alapján. Az 1960-as évek elején a NASA megértette, a kísérletet sokkal hatékonyabban és pontosabban is végre tudják hajtani, nagy energiájú, impulzuslézerekkel. Ebben az esetben a lézersugár pontosan ugyanúgy verődött vissza a a Föld felé a Hold felszínéről, mint a napsugár. 1962. május 9-én (több, mint 7 évvel az Apolló-11 újta ELŐTT), nagyenergiájú rubinlézerrel sikerült eltalálni a Holdat és érzékelni a Hold felszínéről visszavert jelet, pontos mérési eredménnyel szolgálva a Hold földtávolságát illetően, úgy, hogy bármiféle, a Hold felszínére helyezett lézertükröt használtak volna fel a kísérlethez. Nincs lézertükör a Holdon, és nem is volt soha. A NASA pontosan ugyanazt az eljárást alkalmazza ma is, amit már 1962-ben, jóval az állítólagos asztronauták holdraszállára előtt is használtak. Véletlenségből, a NASA az eddigieknél is erősebb lézert akar használni, a Mars pontos távolságának meghatározásához. Jártak űrhajósok a Mars felszínén, hogy tükröket helyezzenek el a lézersugár visszaveréséhez?

 

KÉRDÉS: Az USA miért hamisította meg a holdraszállásokat? Az akkori Szovjetunióval szemben ez felért egy őrültséggel.

VÁLASZ: Nem, nem volt őrültség az oroszokkal szemben. Komolyan gondolhatja bárki is, hogy az oroszok annyira bolondok lettek volna, hogy ilyesmit leleplezzenek? Az oroszok jóval fejlettebbek voltak már akkor is az űrtechnológia terén, és pontosan tudták, a Kennedy elnök beszédében foglaltakat lehetetlen megvalósítani, embert juttatni a Holdra és vissza. A leszállásokat egyszerűen meghamisították, azért, hogy a nyugati civilizáció feltekintsen az USA űrtechnológiájára, hogy elhiggye, az a szovjetek előtt jár, mivel a nyugatiak kezdték elveszteni hűségüket az USA vezető szerepével kapcsolatban, az USA pedig nem nézte jó szemmel a meggyengülő láncszemeket. Nem volt semmiféle ŰRVERSENY, miként a NASA állítja, Az oroszoknak esze ágában sem volt embereket küldeni a Holdra, mert pontosan tudták, ez teljességgel lehetetlen.

 

KÉRDÉS: Richárd Nixon állt a holdraszállások meghamisítása mögött?

VÁLASZ: Habár Nixon volt az Apolló-küldetések idején az amerikai elnök. nem volt közvetlen felelős a történtekért, habár tudta, illetve tudnia kellett volna, hogy csalás történt. A holdraszállások meghamisításának tervei már az 1960-as évek elején megszülettek, s mivel ekkoriban Lyndon B. Johnson volt az elnök, ő ismerte a legalaposabban az Apolló-program részleteit.

 

KÉRDÉS: Mi a helyzet azzal a hatalmas számú emberrel, akik részt vettek az Apolló-programban, lehetetlen, hogy valaki ne beszélt volna.

VÁLASZ: A PAN állítása csupán, hogy félmillió ember vett részt az Apolló-programban, ez a szám azonban magába foglalja a mérnökök tömegét, akik a gépezet különböző részein dolgoztak sok-sok vállalatnál szerte a Földön. Szóval, ha valaki tegyük fel Seattle városában dolgozik egy műszaki gyárban, és a főnöke azt mondja neki, hogy amit készít, az az Apolló űrhajó része, akkor ennek a mérnöknek a szava bizonyítja a holdraszállásokat? Nem, természetesen semmit sem bizonyít, még akkor sem, ha az adott mérnök pontosan tudja, hogy az adott alkatrészt soha az életben nem használták fel a holdprogramban, akkor is büszkén fogja mondogatni barátainak, így vagy úgy. Az Apolló program részegységei megszámlálhatatlan különböző üzemben készült szerte a Földön. Példának okáért az állítólagosan a Hold felszínén hagyott lézertükröket Franciaországban készítették. A NASA megkapta az részegységeket a francia cégtől, és ez volt az a pillanat, amikor utoljára látták azokat. Bizonyára valahol biztonságos helyen elrejtették valahol Langleyben valamelyik archívumban, egy dolog azonban biztos, nincs a Holdon. Azok a francia mérnökök bizonyítják, hogy az amerikaiak leszálltak volna a Holdra? Nem, természetesen nem. Már csak azért sem mert igen kevesen (akár 200 embernél is) voltak akik valóban összehozták az egészet, igyekeztek minimalizálni a ténylegesen résztvevők számát. egyáltalán nem süzkséges, hogy bármelyikük is beszéljen, mivel 1. 100%-osan hűségesek az USA-hoz és soha semmi olyant nem mondanának, ami ártana Amerikának, még akkor sem, ha az az igazság. 2. Nincs szükségük dollár milliárdokra, hogy biztosítsák jövőjüket, mivel már megkapták a NASA-tól azt a tekintélyes összeget, ami a "hallgatás ára" volt. Érdemes elolvasni azokat a hozzászólásokat, melyeket az Apolló-programon dolgozók jegyeztek be az APOLLO FEEDBACK részbe.

 

KÉRDÉS: Miért nem kiáltanak az oroszok csalót a holdraszállások meghamisítása miatt?

VÁLASZ: Újabb taktikai húzás a PAN részéről, a holdraszállások valódisága mellett érvelvén. Azonban ezt a kijelentésüket arra a körülményre alapozzák, hogy az oroszok milyen jókat elviccelődtek az USA űrkudarcain az 1960-as évek elején, a Kennedy/Hruscsov korszakban. Hruscsov mindig poénkodott a kudarcaikon, és úgy hivatkozott ALan Sheperd 15 perces űrutazására, mint "bolhaugrásra", az oroszok számára. Azonban amikor Hruscsov visszavonult 1964-ben, az új szovjet vezető, Brezsnyev, sohasem viccelődött az USA-val, az oroszok pedig inkább a saját dolgaikkal törődtek. Amit viszont sok ember nem tud, az az, hogy holdraszállást hamisítványnak mutatták be az orosz újságok úgyanúgy, mint a világ számos más lapja is abban az időben, habár ezeket a beszámolókat igyekezett a nyugati média maximálisan elnyomni. Ne felejtsük el, Oroszországot szigorú titkok övezték az 1969-es évek környékén. Oroszország nem kotyoghatta ki a világnak, hogy a holdraszállásokat meghamisították, és valószínűleg így tett volna Hruscsov is, ha akkoriban ő van hatalmon, ám a nyugati országok egész egyszerűen irigységgel vádolták volna, hiszen az USA legyőzte őket. Az oroszok fejében azonbansokkal jobb elképzelés öltött formát, s ahhoz, hogy valaki megértse miként működik, meg kell értenie az 1960-as évek elején vallott kommunista elveket. Akkoriban a Szovjetunióban meg voltak róla győződve, a kommunizmus örökké folytatódni fog, és soha nem gondoltak rá, hogy csupán 20 éven belül összeomlik, hiszen már 50 éve létezett akkoriban. A megoldásuk a NASA meghamisított holdprogramjához annyi volt, hogy ülnek csendesen és nem tesznek semmit, abban a biztos tudatban, hogy a nem túl távoli jövőben a nyugati civilizáció végre felébred, és felfedezi, hogy az USA kormánya hazudott az embereknek. Akkor majd sok ember az USA kormánya ellen fordul, a nyugati média rádöbben becsapottságára, megkeresi ennek az őrületnek az elkövetőit, és mindezek eredményeként soha többi senki sem fog hinni nekik. Pontosan ezt a forgatókönyvet képzelték el az egykori Szovjetunióban, hogy a média szembefordul a nyugati hatóságokkal, így azok szavahihetősége megszűnik. Ha Oroszország kommunista állam maradt volna, vezetői most bizonyára harsányan hahotáznának azokon az erőfeszítéseken, ahogy az USA kormányzat hazudozásaival az amerikai lakosság meggyőzésén küszködik. Érdemes néhány hozzászólást elolvasni az APOLLO FEEDBACK oldalon http://apollofeedback.bravehost.com/ és látni, mennyien fordulnak az USA kormányzatával szemben és kérik számon rajtuk a hazug propagandát, mely - mint egykor - 100%-ban hamis.

 

 

Forrás: http://apollfacts.bravehost.com/

Fordította: Aranyi László

   

 

Vissza a nyitólapra