Arany László: Az élő Hold

Hold enigmák - 1.

 

Anomáliák a Kopernikusz-kráterben

 

 

Részlet egy NASA fotóból – John Lear (ATS) jóvoltából

http://www.abovetopsecret.com  

 

A Szfinx

 

Részlet az LO-2-162H jelű felvétel 4. szekciójából a Kopernikusz-kráter térségéből

G-8, H-8, G-9, H-9 rácspontok

 

„Arcot „látni sziklaalakzatokban meglehetősen gyakori, az itt látható igen emlékezetes, főleg a kerek szemgolyók miatt, melyek mintegy tartják a „koronát” vagy fejpántot a szemöldökök felett. Az érdekes dolgot azonban egy árnyék jelenti bal oldalt, éles, szögletes vonalával, nem a megszokott, az „arcra” jellemző görbe vonalat láthatjuk. A felvétel retusálatlan, a Lunar Orbiter-2 készítette 1965-ben.

 

A szerkesztő megjegyzése: hamarosan remélhetőleg további részletekkel szolgálhatunk… A teljes kép és az értelmezés rendelkezésre áll az ATS-nél (lásd a fenti forrást). Némi színezéssel éltünk a jellemző részletek kiemelésére az eredeti felvételhez képest, de ezen kívül semmiféle más változtatást nem eszközöltünk.

 

 

A Piramis

 

 

Részlet az LO-2-162H jelű fotóból, 3-as szekció, rácsszám: K-9, Kopernikusz-kráter.

Megjelent az ATS oldalon, 2006.09.13.-án, http://www.abovetopsecret.com

 

Néhány  megjegyzés a forrás-felvétellel kapcsolatban:

Az eredeti felvételen a piramis a 3. számú képrészleten található, a Lunar Orbiter-2-162H jelű fotója négy különböző leképezésből állt össze. A NASA vállalkozótól rendeltem mega képet sok-sok évvel ezelőtt, már nem emlékszem a nevére. Amikor a csomag megérkezett, négy darab 16x20 hüvelykes negatívot tartalmazott. Évek teltek el, míg találtam valakit Las Vegasban, aki tudott nyomtatni 16x20 hüvelykes negatívokról. Két példányban nyomtattam ki minden részletet, egy 16x20 hüvelykest és egy 20x24 hüvelykest, ez utóbbi azóta is dolgozószobám falát díszíti. Elvittem a felvételeket Bob Lazarhoz, aki beszkennelte a képrészleteket, majd összeillesztette azokat 1. szám a bal felső, 2. szám a jobb felső, 3. szám a jobb alsó, 4. szám a bal alsó. Készült egy 5. szkennelés is, ez a Lunar Orbiter 5. 155M jelű képe.

Az LO-2-162H jelű fotó semmiféle retusálási eljáráson nem esett át, ahogy én tudom. Az LO-5 a55 retusált, miként az jól felismerhető, hiszen összesen 155 holdfotóm van. A fotó, amelyre hivatkozok publikálásra kerül a „Hold felfedezése vadásztávcsővel és kisebb távcsövekkel” – Ernest H. Cherrington tollából, publikálva a General Publixhing Co. Álta, Kanadában, Torontóban, 1969-ban és 1984-ben; a 230. oldalon található, azonban ellenőrizni kell.

 

Az LO-2-162H igen különleges fénykép, a Kopernikusz-kráter északi oldalán található és észak felé néz. A technikai adatok közlésére is sor kerül hamarosan. A Lunar Orbiter sorozatot 1965 és 1967 között indították. Összesen 5 orbitert. Ezerszámra küldték vissza a kristálytiszta fotókat a Holdról. Miként említettem, a legtöbbet ezen fotók közül retusálták. Azaz meghamisították. A sok-sok felvétel között amit kaptam nemcsak hogy ez alkalommal a retusálatlan változat jutottel hozzám, hanem egyben az aktuális negatív is.

 

- John Lear

 

Forrás:

http://www.abovetopsecret.com

 

 

A teljes fotó

 

 

Az LO-2-162H felvétel 1-4 szekciója a Kopernikusz-kráter térségében.

 

Ha visszatér majd valaki ehhez az eredeti felvételhez, miután végignézte a rajta megfigyelhető szokatlan dolgokat, levonhatja a következtetést, valami nagyon nem stimmel a Holddal kapcsolatban.

 

 

Fontos megjegyzés az árnyékokról

 

    

 

Kráter a C #5-ön                         Medence a C #5-ön

 

A napfény iránya ezeken a felvételeken nyilvánvalóan jobb kéz felöl esik. A pontos szög nem könnyen határozható meg. Mindez azt jelenti, hogy a napfényben fürdő objektumok bal oldala van megvilágítva, míg a jobb oldaluk árnyékban marad. A különböző tereptárgyak, mint hegyek, ormok és medencék jobb oldalukon fényesek és a bal oldaluk van árnyékban. Mindez nagyon fontos, amikor rendellenességeket keresünk.

 

 

Külfejtésű bánya a Kopernikusz kráterben

 

 

NASA fotó, John Lear közreműködésével

 

A „jó öreg” külszíni bánya

 

Az LO-2-162H jelű felvétel, 1-es és 2-es szekció, Kopernikusz kráter

 

A fenti kép érdekessége az, hogy egész egyszerűen olyan benyomást kelt, mintha kiterjedt bányatevékenység nyomait látnánk a sziklákon. A becsapódásos kráterekre nem jellemző az itt látható teraszos felépítés, a becsapódáskor kirepülő üledék a kráter peremén gyűlik fel – lásd az Arizoniai Meteorkráter alább. Ha a becsapódáskor létrejön egy horpadásos sebhely, a kidobódó anyag e körül gyűrű alakú gerincet képez. A szöget bezáró teraszok, valamint a felpúpozott törmelékhalmok (jelen esetben a kép bal oldalán) bányászati tevékenységre utalnak, semmint eróziós tevékenységre – de mi is okozhatna a Holdon eróziót, hiszen állítólag nincs is levegő, nincs szél vagy víz, ez az álláspont tehát elvethető.

 

John Lear és az ATS-nél sokan mások véleménye is az, hogy bizony ezen a felvételen külszíni bányafejtést látunk…, továbbá, ez a tevékenység jelenleg is aktív, nem tekinthető tehát ősi területnek.

 

 

Külszíni fejtéssel dolgozó bánya a földön – összehasonlítás véget.

 

 

 

Meteorkráter Arizonában.

 

 

Bizonyítékok

 

Az alábbiakban bemutatunk számos rendkívüli formát ezekből a fotókról. A legérdekesebb talán e részlet ötödik felvétele, mely légi felvétel, s ugyancsak az itt bemutatott területről készült, ám másik napon, mint az első négy felvétel. A négy felvételen a legérdekesebb részletek kibontakoznak a nagy felbontásnak köszönhetően, a beazonosítás így könnyebbé válik.

 

Tisztítást követően három igen figyelemreméltó részletet láthatunk…

 

A.) úgy tűnik, mintha valamit látnánk itt, azonban nem más, mint fények és árnyékok játéka csak. Legtöbbjük nagy, oly mértékben, hogy ha valóságosak lennének, elképzelhetetlen hatalmasak lennének. Felsoroltuk őket, abban a sorrendben, ahogy az emberek legtöbbje felismeri őket… beazonosítjuk őket tehát, hogy később ne lehessenek összekeverhetők.

 

B.) Az árnyékok! Néhány, az sok-sok itt látható árnyék közül meglehetősen szokatlan, mivel semmiféle olyan dolog nem látszik, ami árnyékot vetne. A legtöbb a kiválasztottak közül rendkívül figyelemre méltó… ezért tehát be is illesztjük ide elemzés céljából.

 

C.) A legtöbb, oda nem illó rejtélyes alakzat, vagy objektum, mely meglehetősen szokatlannak látszik, valóban figyelemreméltó. Habár nem nagyok, mégis felismerhetők. A hely, ahol felbukkannak pedig tökéletesen illeszkedik mivoltukhoz…, pl. a teraszokon találhatók, és egyértelműen kapcsolhatók bányászati tevékenységhez.

 

Végül, bemutatjuk a nagy képet is, valamennyi szokatlan szerkezettel és alakzattal, megjelölve a könnyebb felismerhetőség miatt, így egyúttal megkönnyítve az összehasonlítást az eredeti, semmiféle beavatkozást magán nem viselő felvétellel mindenki számára. Az egyes alakzatok beazonosítása több ember nevéhez fűződik és ráadásul nem is köthető egyetlen idő pillanathoz; az elnevezéseket is megtalálók adták.

 

 

 

A „láda” vagy Struktúra – N2, N3

 

 

 

John úgy hivatkozik rá, mint „Parkoló-garázs”, hiszen pontosan olyan vonásokat visel magán, mint a nevezett épület, azonban rendkívüli módon emlékeztet a földi bányák finomító épületeire is. Akármi is legyen ez az objektum, egy biztos, nem természetes eredetű holdfelszíni alakzat.

 

    

 

Épület a Holdon                                    Bányászati finomító a Földön

 

 

    

 

O2-1 rácspont jobb oldala

 

Ez az alakzat a „Láda” és a „Kereszt” jobb oldalán található, ugyanazon a hegyháton. A fehér háromszög igen érdekes, a tökéletes csillag alakzat, több, mint rejtély.

 

 

Különleges árnyékok – a „Kereszt”

 

A kereszt

 

    

 

 Kopernikusz #5, rácspont: 5

 

 

 

Kopernikusz #1, rácspont N-2, O-2

 

A „Kereszt” közvetlenül az előbb tárgyalt struktúra mögött van, annak jobb oldalán, azon a képen is látható. Ez a jel kulcsfontosságú lehet, mintegy jelzésként szolgálhat a felszínen, hogy összehasonlítsuk a Kopernikusz #5 légi felvételt a Kopernikusz #1-től #4-ig. Ám egyetlen szemlélő sem gondolkozott még el a „Kereszt” alakú árnyék forrásán, holott mindkét képen könnyedén beazonosítható.

Könnyen elképzelhető, hogy leszálló-pályával van dolgunk, mivel pedig igen tekintélyes méretű, könnyen észrevehető felülről, miként a fényképek alapján mi is azonosítottuk. Akár hogy is, rendkívül szokatlan jelet láthatunk is, és nem hiszem, hogy bármiféle „természetes geológiai folyamat” szóba jöhetne létrehozásáért.

 

 

Rendellenességes az „A” jelű területen a Kopernikusz #2 felvételen

 

 

A teljes részletezettségű, retusálatlan kép innen tölthető le:

http://uploads.abovetopsecret.com:80/Copernicus2-full.gif

 

Kérem a Kedves Olvasót, tekintsen most el attól, hogy az alább látható objektumok olyan neveket viselnek, mely alakzatokra a leginkább emlékeztetnek, az nem jelenti azt, hogy feltétlen azok is lennének. A NASA tudósai rutinszerűen teszik ugyanezt. Emberi szokás, megcímkézni a tárgyakat, valami olyasmi elnevezéssel, ami ismerős számunkra. Kérem ezek az elnevezések ne zavarják az objektumok szemlélésében.

 

 

Az  „A” jelű terület részletesen

 

„Barlangok”

 

 

Ezek a nyílások a „Láda” alatti sziklafal irányába tekintenek. Ez azt jelenti, lehetnek természetes eredetű barlangok, de mesterséges bányajáratok is. Ha valaki igen közelről megnézi a nagyobbat, vékony vonalakat lát, ezek  valamiféle struktúrák lehetnek.

 

O-3a rácspont

 

 

„Bújócska”

 

    

 

A felfedezője Valhall az ATS oldalain tette közzé. Kerekded objektumok láthatunk, szögletes alakú „ablakkal”, valamiféle kör alakú ellátó-csatorna csatlakozik hozzá, és egy alig látható másik rész a szikla felett, annak jobb oldalán. Fényesebben veri vissza a napfényt környezetének szikláinál.

 

N-3b rácspont

 

 

„Víztorony” és „Repülőgép”

 

    

 

Ezeket az objektumokat kissé nehezebb észrevenni, az egyértelmű, hogy nem sziklaképződmények. A „repülőgép” igen erősen veri vissza a napfényt, látható a hajtóműve,l a szárnyai, a farka és a farok-hajtómű, illeszkedvén nevükhöz. A torony három lába jól kivehető az ovális forma alatt. A „repülőgép” jobb oldalán feltűnik egy rácsos szerkezethez hasonló forma.

 

O-3c rácspont

 

 

„Kiömlő tartály”

 

    

 

Az objektum rendkívül erős fényvisszaverő képességgel rendelkezik. A bal oldalról elindulva, tisztán látható a kiáramló gázok „V” betű alakú foltja. Ez a bizonyos felismerés az első eset a Hold vonatkozásában, amikor kiáramló gázokat sikerült észlelni. Később további példákat is bemutatunk.

 

O-3b rácspont

 

 

Az „A” jelű terület furcsaságai – még nem kutatta alaposabban senki

 

„Fehér téglalap”

O-4a rácspont

 

 

A képen látható fehér téglalap első ránézésre feltűnik, ha valaki a felvételre pillant. Lehetne esetleg adat-átviteli hiba, de nem valószínű, mert ebben az esetben fekete téglalapot látnánk; az is lehet, képhamisítási eljárással van dolgunk. Nem tudunk bővebbet mondani jelenleg erről a szokatlan formáról.

 

 

„Madár a Piramison”

N-3d rácspont

 

 

A „Madár a Piramison” azért különösen érdekes, mert nem kivehető semmiféle forrás, ami létrehozza vagy okozza; viszont a felvételen ugyancsak felismerhetők, miként a legtöbb NASA  fotón és látható célkeresztek. Ezek nem számítanak rendkívüli jelenségnek, a felvételek nagyításánál kapnak szerepet. A technikai leírás itt található: http://en.wikipedia.org:80/wiki/Fiducial  Üveglapra viszik fel őket, megy a film és a lencse között kap helyet. Bővebben: http://en.wikipedia.org:80/wiki/Reseau_plate


 

„Fehér négyzet – 1"

N-4a rácspont

 

 

Ennek a fehér négyszögnek vékony körvonalai vannak a sarkokból kiindulva, szimmetrikus mintázatot rajzolva. Túlságosan kicsi, hogy következtetéseket lehetne levonni.

 

 

„További tartály – 2”

O-4b rácspont

 

 

Ezek a hosszúkás, hengeres objektumok valamiféle tartályoknak tűnnek. A részletek ismét csak túlságosan kicsinyek ahhoz, hogy egyéb következtetést vonhassunk le, azon kívül, hogy nem tűnnek természetes eredetűnek.

 

 

Az első hegyhát közeli képe

 

 

 

A nagyított felvétel itt elérhető:

http://www.thelivingmoon.com/43ancients/04images/Moon/Ridge01_text.gif

 

A bányaterület áttekintése

Elölnézet – Kopernikusz #2 és légi felvétel a Kopernikusz #5-ről

 

 

 

Megjegyzés: a #5 jelű felvételt 90 fokkal jobbra elforgattuk, hogy ugyanazt a látóirányt kapjuk, mint a #2 számú felvételen megfigyelhető.

 

A kép eredeti méretben innen tölthető le:

http://uploads.abovetopsecret.com:80/Copernicus5-full.gif

 

A #5 jelű felvétel beazonosításában segítségünkre lehet a „Kereszt”, a négyszögletes szikla-alakzat és a „lépcsők”. Ezek a formák tökéletes tisztasággal azonosíthatók mindkét felvételen.

 

 

Szokatlan alakzatok az „A” jelű területen a Kopernikusz #5-ös felvételen

 

 

Az „A” jelű területen a Kopernikusz #5-ös felvételen

 

A #5-ös felvétel szerényebb felbontású, emiatt kisebb részletek láthatók rajta, mivel nagyobb magasságból készült. Ezért nehéz bizonyos objektumokat pontosan beazonosítani, ám nem lehetetlen.

 

„Bújócska”

5-K-7a rácspont

 

 

Ez a felvétel a „Bújócskát” felülről mutatja. Látható a kerekded forma, vonalakkal kapcsolódik kisebb gömbszerű alakzatokhoz. A bal felső nagyobb gömbön látható egy fordított „C” betű, két vonallal kapcsolódva pedig egy fejre állított „V” betű. Később részletesen megvizsgáljuk ezeket a formációkat.

 

 

„Kereszt – 5”

5-K-5a rácspont

 

 

Ez az a bizonyos „Kereszt” alakú árnyék közvetlenül a „Láda” mellett. A jobb oldalán lévő terület ugyancsak különlegesnek látszik.

 

 

„A Kéz - B”

5-K-5b rácspont

 

    

 

Valóban rendkívül szokatlan képződmény. A „Kereszttől” balra található, a 2# felvételen viszont nem látszik.

 

 

„Y-szerkezet”

5-K-5c rácspont

 

 

Az alakzat középen, a két bal felé tartó ponttal a tetején, már-már a „Láda” alakzatra tekint (#2-es felvétel). Túlságosan elmosódott a részlet ahhoz, hogy akkurátusan megvizsgálhassuk, a hely azonban ugyanaz.

 

 

„Barlangok”

5-K-6a rácspont

 

 

A két „barlang” a sziklafalon látható. Rendkívül jó lehetőség a két felvétel, a #2 és a #5 összehasonlítására. Csak annyi a dolgunk, hogy megnézzük a kráter átmérőjét, mekkorák is ezek az objektumok valójában.

 

 

„Madár az oszlopon”

5-K-6b rácspont

 

 

Ami itt látható, az egy rendkívül tiszta árnyék, azonban eredetére semmi jel sem utal. A szürke színárnyalat árnyékra utal, esetleg egy bemélyedés miatt.

 

 

„Struktúra - A”

5-J-51 rácspont

 

 

Amikor valaki megnézi ezt az alakzatot az eredeti felvételen és kinagyítja, látni fog egy nagy kerek platformot, a hozzá tartozó árnyékkal együtt. Halvány vonalak kapcsolódnak kisebb gömbökhöz, hasonlatosan a „Bújócska” esetében megfigyelthez. Számos egyéb objektum van, más helyszíneken, melyek pontosan ezeket a tulajdonságokat mutatják.

 

 

„Siló – C”

5-L-7a rácspont

 

 

Láthatóan siló alakú objektummal állunk szembe, kerek, fényes kupolával a tetején.

 

 

„Struktúra – D”

5-K-8a rácspont

 

 

Habár nem került különösebben az érdeklődés középpontjába, továbbra is jól kivehetők rajta a kis gömbök és az összekapcsoló vonalak, miként megszokhattuk, ismét egy nagyobb méretű középpontban.

 

 

„Struktúra – L”

5-K-7b rácspont

 

 

Rendkívül érdekes szerkezet, vonalak hálózzák be. További vizsgálat lenne szükséges.

 

 

„Struktúra – M”

5-J-8a rácspont

 

 

További különleges alakzatok, vonalakkal behálózva. További vizsgálat szükséges.

 

 

 

Vissza a nyitólapra