„Isomár vagyok, a koldasi” – hangok a csillagokon túlról

Kutatási anyag 2005-ből

 

A fenti kijelentés közel negyven évvel ezelőtt hangzott el először. Sokkal korábban, mint ahogy a médiumok által írott könyvek nagy számban ellepték volna a világot az 1990-es években. Az üzenetek időszakonként „érkeztek” valamiféle technikai berendezés segítségével, vagy ahogy az idegenek nevezték „tenzor-vektor sugárzás” által. Mások egyfajta „transzpárbeszédnek” hívták a meglehetősen érdekes üzenetek érkezési módját. Esetünkben egy amerikai férfira esett a választás, bár korábban már mások is érintettek voltak. Az első üzenetek megérkezőse óta hosszú évek teltek el az üzenetekben foglaltak igazolására, illetve megcáfolására, valamint Isomár beazonosítására. Ahogy Isomár mondta: „A felismerés készsége mindenkiben ott van, de nem mindenki él is vele.”

 

 

Kezdetek

Abban semmi különös sincs, ha egy férfi beszélget a feleségével, ha azonban a férfi hirtelen idegenné válik, az meglehetősen kellemetlen helyzetet teremt.

Pedig éppen ez történt 1966-ban Phoenixben, Arizona államban, amikor egy férfi látóképessége váratlanul megváltozott. A szobát, ahol éppen tartózkodott, hirtelen negatív színekben kezdte érzékelni, a sötét és a világos árnyalatok is megcserélődtek.

Az eset tisztázásának érdekében lehunyta a szemét. Felesége észlelte, valami nincs rendben, ám csendesen várt, látván, hogy párja igyekszik ellazulni. Ő azonban hirtelen felnyitotta a szemét, tekintete szúrós volt, szempillája sem rezdült. Az asszony reakciója teljesen természetes volt. Mintha le akarná magáról rázni a különös látványt megremegett és megkérdezte: „Valami baj van veled?”

A férfi száját, akivel már több mint húsz éve élt házasságban, valami egészen különleges hang hagyta el: „Isomár vagyok, a koldasi”. Jött a válasz.

 

Az űrhajót valamilyen módon elrejthették, miközben a kommunikáció zajlott. Itt nagyobb űreszközt alkalmazhattak, mint az első ismerté vált koldasi esetben, 1962-ben, amikor mindössze 520 km-es magasságban tartózkodtak a ház fölött.

 

A nő reagálása ismét természetes volt, már amennyire a helyzet ezt megengedte, rákérdezett: „Ki az az Isomár?”

Hosszú üzenet vette kezdetét. Amikor véget ért, az idegen hang távozott, a férfi magához tért, és nem győzött mentegetőzni: „Bizonyára elaludtam.”

Valami zavaros álmod is lehetett.” – jegyezte meg a feleség amint az évtizedek óta jól ismert hang végre visszatért tulajdonosához, ami egyben azt is jelentette, a férfi ismét ura a testének.

„Miért, mi történt?” – tudakolta.

A férfi tátott szájjal hallgatta amint a felesége részletesen előadja a megelőző óra történéseit. Mindössze a hirtelen ugrás az időben, és neje köztudott szavahihetősége miatt adott hitelt az elhangzottaknak és nem vette a felfoghatatlan történetet ostoba tréfának.

Az éjszaka nagy része azzal telt el, hogy a férfi a feleségét faggatta a nem mindennapi megtapasztalásról. Végül megegyeztek, ha a következő estén esetleg ugyanez megtörténne, odakészítenek egy magnetofont - ha Isomár jelentkezne, rögzíthessék szavait.

 

A phoenixi férfi és Isomár kettőse.

 

Enyhe csalódottságot éreztek, amiatt, ahogyan Isomár beszélt, és amiért folyamatosan ismételgette, miként éri el a férfi tudatát, ezáltal is nyomatékosítva üzenetei tartalmát. A kommunikáció módját egyfajta „tenzor-vektor sugárzásnak” nevezte, melyet egy közeli űrhajóról bocsátottak ki, ily módon kontrollálva a férfi tudatát.

Az első magnófelvételeket meglehetősen nehéz volt megérteni, ugyanis valamennyi szalagon folyamatos sustorgás volt hallható. Minden kísérlet a magnókészülék és a szalag minőségének ellenőrzésére hibák kimutatása nélkül végződött. Isomár azt javasolta, bizonyára az általuk kibocsátott sugárzás mágneses tényezői zavarják meg a készülék normális működését, ezért finomhangolásokat hajtanak végre a megfelelő körülmények biztosítására. Ez meg is történt és ettől kezdve a magnetofon hangosan és tisztán vett fel. A következőkben az első két üzenetet kivonatolva olvashatjuk.

 

Isomár első üzenete

Isomár vagyok, a koldasi.

Üdvözletemet hozom a csillagokon túlról. A összeköttetést azért hoztuk létre, mert civilizációnknak szándékában áll kapcsolatot teremteni a tiétekkel. Részletesen el fogom magyarázni kik vagyunk és azt is, én ki és mi vagyok.

Az atmoszférába leereszkedő űreszközeinket „repülő csészealjaknak” nevezitek. Én nem használnám ezt a kifejezést estemben, az az űrhajó ugyanis amelyben jelenleg tartózkodom 6.9 km hosszú és 3.4 km átmérőjű..

 

A koldasi asztrálűrhajó a Dél-afrikai esetnél.

 

Mások is tartózkodnak itt, akik azonban emberi formát öltöttek. Én még nem vettem fel emberi alakot. Ismereteim és tudásanyagom hosszú-hosszú idővel ezelőtt rögzítésre került általatok „számítógépnek” leírt szerkezetek segítségével.

Körülbelül 30.000 évvel ezelőtt szállítottak ennek a bolygónak a térségébe, a ti időmértéketek szerint. A bolygótok és a rajta található életformák különleges jelentőséggel bírnak számunkra.

Azok közülünk, akik szakértelmet nem igénylő munkát végeznek az űrhajón, emberi alakjukban szinte teljesen megkülönböztethetetlenek tőletek.

Abban az időben amikor ideérkeztem, bekapcsolódtunk a Földet benépesítő ember természetes fejlődésébe. Célunk volt lerövidíteni az emberiség szükséges fejlődési idejét ezen a bolygón, tulajdonképpen saját megfontolásaink érdekében.

Célunk azonban nem az irányítás megszerzése volt fölöttetek. A ránk is érvényes intergalaktikus törvények ezt szigorúan tiltják. Mi azonban lehetőséget kaptunk, hogy irányt mutassunk számotokra. Elfogadásunk a ti döntésetekre van bízva.

Űreszközeink száma a ti Naprendszeretek határain belül eléri a 20.000-et (1966-ban). Ezek a berendezések a méternyitől egészen a sok kilométeres hosszig terjednek. Űreszközeink alakban és méretben különböznek attól függően, hogy mi célt szolgálnak.

 

 

A Dél-afrikai esetnél észlelt koldasi űrhajó szerkezete.

 

Embereink száma meghaladja a több ezret. Néhányan már az előtt itt éltek jelenlegi formájukban, amikor engem idehoztak. Azoknak az emberi formában lévő társainknak akik ezeket az űreszközöket benépesítik megállították az átalakulási folyamatát. Ennek az állapotnak a hosszú távú fenntartása azonban egy vagy két kurzus elvégzését igényli, előzetesen a személyiséget rögzíteni kell egy berendezésben és letárolni, mint amilyen állapotban jelenleg én is vagyok, vagy pedig más alkalmas formába kell önteni. Képtelenek vagyunk a teremtésre - mesterséges értelemben -, alkalmas emberi formákat létrehozni. Ez tehát szükségessé teszi, hogy elég fiatal bolygókat keressünk, ahol új emberi lények születnek, azonban az emberi forma maga elég idős hozzá hogy megfelelő testalkattal és hatékony agykapacitással rendelkezzen ahhoz, hogy képes legyen befogadni a tudásunkat.

A bolygólakó, és az egyik, az űrhajón tartózkodó társunk között megköttetett közös megállapodás révén az ismeretanyagunk és a tudásunk átadható e bolygólakónak oly módon, hogy a fogadó önazonossága ne vesszen el. Az egyikünk tehát pusztán átadja a tudását a bolygólakónak, akinek eközben a testműködése nem áll saját irányítása alatt.

Erre a fajta tudás-átsugárzásra soha nem kerülhet sor a résztvevők közös megegyezésének hiányában, és természetesen a bolygólakónak teljes mértékben egyet kell érteni ezzel, és akarnia kell a tudás átadását. Ezért mi nem elveszünk, hanem adunk.

Mi azonban nem vagyunk egyedül eme indíttatásunkkal a ti világotokban. A velünk azonos létsíkon – az asztrálsíkon, mondanátok - egy másik csoport is létezik. Az ő érdeklődésük nem szükségszerűen ártalmas irányotokban, azonban a metodikájuk éppenséggel ellentétes a mienkével. Szintén ráhatással bírtak bolygótok fejlődésére. Ők a céljuk elérését nem a veletek való együttműködésben látják, hanem a felettetek való uralomban.

Magas mentális és tudásbeli szintet kell elérnetek ahhoz, hogy pontosan megértsétek törekvéseinket. Szeretnénk megnyerni együttműködési készségeteket már évezredek óta. Hangsúlyozottan eltérnek szándékaink a másik csoporttól. A céljaink elérése érdekében iránymutatást szeretnénk számotokra nyújtani, azonban ezt az iránymutatást nektek is igényelnetek kell, hogy segítségetekre legyen.

 

A Dél-afrikai eset helyszíne,

 

Tevékenységünk jelenleg a ti megértési szintetek felett zajlik, azonban számotokra hatalmas előnyök származnak a velünk való együttműködésből. Pl. bizonyos tanulmányok elkészítése a földi életformákról- és életfeltételekről, ennek eredménye összevethető más világok lakosai által készített tanulmányokkal, amiből természetesen a ti bolygótok is profitálhat, a ti embertársaitok, és természetesen más világok lakói is.

Munkánk során magas szintű türelmet tanúsítottunk az elmúlt 30.000 év során. Azonban a fejlődésetek figyelemmel kísérése, normál ciklusok formájában, már 250.000 éve folyik.

Ám nekünk is megvannak a magunk korlátai, melyek szükségessé teszik bizonyos általatok még nem értelmezhető bonyolult feltételek megteremtését.

Céljaink és szándékaink a létezéssel kapcsolatos legcsodálatosabb vágyaitok és álmaitok megvalósítása felé irányul. A lakosaitok számára ezt már többször nyilvánvalóvá tettük, egyúttal a spirituális célok is megfogalmazása kerültek.

A megértés teljesen logikus folyamata az, amikor az ismeretlen dolgokat megpróbáljuk összehasonlítani az ismertekkel. Ezzel kapcsolatban nincs is semmi problémánk. Azoknak közületek, akik hajlandók megtenni bizonyos lépéseket, segítségére tudunk lenni a magasabb szintű megértési folyamatok elérésében, ezért igyekszünk a világotokon megteremteni a túlélés előfeltételeit, ezzel az eljárással önmagunk törekvéseit is támogatjuk.

Az a férfi, akinek most a testét és a tudatát használjuk a veletek való beszélgetésre, teljes mértékben beleegyezését adta mindehhez. Ha nem lenne kikapcsolva, én sem tudnám a válaszaimat közvetíteni rajta keresztül; tudatos állapotban nem kaphatná meg a válaszokat – mindenkivel ezt természetesen nem lehet megtenni. Vannak, akik a kapcsolatfelvételt személyes élményszerzésre használnák, ezért nem tudják önmagukat a teljes befogadás szintjére hozni – a számunkra megfelelő állapotba. Számos földlakón keresztül sugároztam már, ezért ez a férfi semmiben sem különleges.

Számos metódust használunk a földlakók informálása céljából jelenlétünkről és rövid távú terveinkről. Az idő igen közel van már, hogy a közvetlen együttműködésünk megkezdődjön. A felemelkedésetek útján a következő lépés már küszöbön áll.

Ittlétünk hamarosan közismert lesz valamennyi ember számára. Akkoriban majd meglehetősen zavaros korszak lesz a Földön. Nagyon sajnáljuk, de ez nem lesz elkerülhető. Mindezt már a kezdetektől fogva tudjuk. Ezért újra és újra folyamatosan küldjük a figyelmeztetéseket mentálisan és fizikálisan. Azok, akik nem hajlandók a különböző csapásokból levonni a következtetést, hogy fel kell készülniük a még súlyosabbakra, nem sokat érnek önmaguk számára, akárhogy nézzük is.

Nem tudjuk tudatni veletek a pontos időpontot, amikor ez a klimatikus szempontból kaotikus időszak a kezdetét veszi. Figyelnetek kell és felkészülnötök azon körülmények ismeretében, melyről tudomást szereztek kutatásaitok által. Segítünk vezetni azokat, akik ezt megengedik nekünk.

Bolygótok kapcsán semmiféle mértékű kitelepítésben nem gondolkozunk. Semminemű távolabbi értéket nem jelentetek számunkra, hiszen űrhajóinkon jelenleg is megfelelő mennyiségű ember van.

Az együttműködéssel az a tervünk, hogy a Földet a saját lakosai népesítsék be, a számotokra jelenleg érzékelhetőeknél sokkal jobb körülmények között.

Azonban, ha figyelemmel kíséritek a bolygótokon kialakuló kaotikus klímaviszonyokat, akkor meg fogjuk adni nektek az útmutatást, miként érhető el a kívánt feltételrendszer, mely cél, a mi törekvéseinkkel is összhangban van.

 

Keressetek és megtaláltok minket,

Csak a hívásotokat várjuk.

Béke legyen veletek.

Isomár vagyok.

 

 

Függetlenség

Isomár vagyok, a koldasi

Szeretném ha figyelmesen tanulmányoznátok következő szavaimat, hiszen a világotok függetlenségéről fogok beszélni.

A földi emberi lények teljesen felborítják a normális egyensúlyt annak a kérdésnek a megvitatásával, hogy mely embercsoportnak kellene uralni a Földet. Sokan közületek, akik megbizonyosodtak ittlétünkről, hívnak minket és a segítségünket kérik, hogy vágjuk le és pusztítsuk el mindazokat, akiket ők ellenségeiknek gondolnak.

Azok, akik ezt kérik tőlünk, nem jutottak még el a megértésnek arra a fokára, hogy akiket ők ellenségeiknek tartanak, pontosan ugyanúgy bizonyosak a mi ittlétünk felől, és pontosan ugyanezt kérik az ő vonatkozásukban. Eleget kellene tehát tennünk mindkét kérésnek és valamennyiőtöket elpusztítanunk?

 

A Dél-afrikai eset kontaktja, Carl van Vlierden

 

A földlakosok mindig is kutattak rajtuk felett álló létezők után, olyanok után, akik majd megoldják a problémáikat helyettük, egyénenként vagy csoportosan, nagy vagy kisléptékben. A földlakosok gyakran hajlamosak visszautasítani azt a tényt, hogy a bolygó valamennyi emberé aki a Földön él, egyenlő mértékben, összhangban tudatszintetekkel és önuralmatokkal.

Minden bizonnyal nem létezik „végső megoldás” sem egyéni-, sem mint független világ- problémáitokra mindaddig, amíg el nem távolítjátok azokat a sorompókat, melyeket önmagatok közé emeltetek, teljes komplex formájukban.

Világotok valamennyi lakosa független lény és kapcsolatban áll a Világegyetemmel, összhangban önmagával. A világotokat meg kell osztanotok más földlakókkal is, akik pontosan ugyanilyen módon függetlenek.

A függetlenséghez való jog nem lehet kérdés. Ez mindenek felett álló jog. Senki közületek, és senki közülünk nem rendelkezhet azzal a joggal, hogy más egyén függetlenségét birtokolja. Bármiféle törekvés ennek a határnak az átlépésére a létezés ellen való egyik legsúlyosabb tett.

Az a komplexitás, melyet saját magatoknak hoztatok létre eme elsődleges princípium kellő ismerete híján, elmondhatatlan káoszt hozott világotokra.

Mindannyiótoknak meg kell vizsgálnia saját, születése óta kialakított gondolkodási szerkezetét, tapasztalatait és fejlődését, és magáévá kell tennie a létezésnek ezt az elsődleges princípiumát, azután mindenkinek át kell adni az eljárás technikáját annak, aki hajlandó figyelni az illetőre.

Amikor majd minden egyes földlakó nemcsak hallani fog minderről, hanem teljes mértékben el is fogadja mindezt, akkor a továbbiakban már nem lesz szükségetek önmagatok korlátozására, hihetetlenül összetett és ellentéteket kiváltó szabály- és törvényrendszerre, valamint arra sem lesz szükségetek, hogy sokótok teljes élettartamát elpazaroljátok ezek kikényszerítésére.

Valamennyi ember célja és erőfeszítése eredőjének oda kell mutatni, hogy az előbb megfogalmazott állapot elérkezzen. Óvjátok bolygótokat. Őrizzétek meg és fejlesszétek kiegyensúlyozván a megbillenéseket, és kertészkedjetek benne, mint ha csak a saját otthonotok lenne. Hiszen az. Fontos hely, amelyet benépesíthettek.

Egyre jobban és jobban gyorsuló tempóban romboljátok ellátó-képességét, önmagatok fizikai létezésének támogatása vélelmében, fel nem ismerve az egyén szabadságának fontosságát. Minden egyes ember, a maga módján, kiváltója ennek a pusztításnak.

Megmérgezitek a Földet, megmérgezitek a levegőt, megmérgezitek saját testeteket, és megmérgezitek a saját lelketeket önző gondolatokkal, a világ elpusztításával kapcsolatos közömbös magatartással, ami végül is valamennyiőtökre visszahat.

Nincs hely, ahová el lehetne rejtőzni. Te, Önmagad, felelős vagy a világért, mint egészért – minden gondolatoddal és minden cselekedeteddel. Minden egyes felelőtlen gondolatod vagy tetted, mint a földlakók egyike, hozzájárul a visszafordíthatatlan pusztításhoz – egy-egy faág letöréséhez, amely világotok számára még friss levegőt termel. Csak valamennyi földlakos közös összefogása hozhatja meg a kívánt célt, valamennyi fa kizöldülését

A vágyak megfogalmazása a teremtő rész az emberi lényben. Tanulmányozzátok ezt, értsétek meg, aztán hagyjatok fel azzal, hogy negatív célok érdekében használjátok. Ehelyett, vessétek be teremtő erőtöket értékes célok megvalósítása érdekében.

Ha csak egyetlen szót is leírsz, mely az adott pillanat hangulatát emeli, ezáltal sokkal többet teszel, mint ha egy egész hegyet elhordanál teljesen haszontalan céllal. Senkinek sem fogunk abban segíteni, hogy rombolhasson. Viszont igenis segíteni fogunk mindazoknak, akik összegyűjtik az alap princípiumokat, hogy építhessenek.

 

Gyógyíthatatlan betegségek

A világotokban felbukkanó  úgynevezett gyógyíthatatlan betegségek egyenes következményei a környezet reagálásának annak a hanyag viselkedésmódra,  melyet az emberiség tanúsít a naprendszer-beli környezetének életfolyamatai iránt.

Számotokra megengedtetett, hogy alapvető változásokat léptessetek életbe, ezek azonban másodpercről-másodpercre rombolják saját életetek feltételeit, önző tevékenységetek helyett sokkal inkább magát az életet kellene megismernetek.

Az összes betegség a világban, eltekintve a legfiatalabbakat érintőket és a nyilvánvalóan kivételes eseteket, valamennyi belső okokból fakad és nem külsőkből.

Megértve a mechanizmusokat, nem pedig a szokásrendszereket, megértve mely cselekedet miféle reakciót válthat ki, megnyithatjátok az ajtókat a megértés előtt, miközben saját intellektusotok ellenőrzése alatt tartja majd a változásokat, a gondolat erejének kiterjesztése által az alapvető átalakulások olyan folyamata indulhat el, mely nem fenyegeti majd többé saját létezéseteket.

 

Várjuk a hívásodat.

Béke legyen veled.

Isomár vagyok.

 

 

Vissza a nyitólapra