Jakab (második) Apokalipszise

Ez az a beszámoló, melyet Jakab, az Igaz elmondott Jeruzsálemben, melyet Mareim, az egyik pap, leírt. Korábban ő elmondta Theudának, az Igaz Egy apjának, mivel rokona volt. Ezt mondta: „Siess! Jöjj Máriával, feleségeddel és a rokonaiddal […] ezért […] ennek […] neki, ő meg fogja érteni. Tudnod kell, őmiatta a tömegek megzavarodnak […] és ők rendkívüli mértékben megharagszanak rá. […] és ők imádkoznak […]. Ő érte gyakran mondják el ezeket a szavakat és más szavakat is.”

„Rendszerint ezeket a szavakat mondta miközben az emberek tömegei letelepedtek. Aztán (ezért) odalépett hozzájuk, de <nem> ült le közéjük, szokása szerint. Inkább magasabban, az ötödik lépcsőfokon foglalt helyet, mely nagy megbecsülésnek örvendett, miközben összes emberünk […] a szavakat […]”

„[…] én vagyok, aki megkapta a kinyilatkoztatást a Múlhatatlanság Pleromájától. (Én vagyok) az, akit elsőnek hívott meg ő, a hatalmas, és aki engedelmeskedett az Úrnak – neki, aki átkelt a világok között […] ő aki […] ő aki lecsupaszította magát és meztelenül járt, ő akit romlandó állapotban találtak, azonban a múlhatatlanságnak nevelték. – Ez az Úr aki jelenleg eljött, mint fiú aki lát, és mint fivér akit kerestek. Ő el fog jönni […] létrehozván őt, mert […] és ő egyesíti […] megszabadítja őt […] -ban […] ő aki eljött, hogy […]”

„Ismételten: gazdag vagyok az ismeretekben és különleges megértő-képességem van, melyet csak felülről kaptam és […] eljön a […]. Én vagyok a […] akit ismerek. Melyet kinyilatkoztattak nekem, és ami mindenki más előtt rejtve marad és (csak) általa lesz kinyilvánítva. Ők ketten, akiket látok <…> (és) ők már kihirdették a következő szavak által: ’Megítéltetik majd a gonosz által.’ Ő, aki istenkáromlás nélkül élt, istenkáromlás miatt halt meg. Ő akit kivetettek, ők […].”

„[…] a hús és a tudás által van az, hogy én a húsból származom. Biztosan meg fogok halni, de az életben meg fognak engem találni. Azért léptem be, hogy megítélhessenek […] származom […] ítélet […] nem fogok az ő szolgáira szemrehányást hozni […] igyekszem megszabadítani őket és annak fölé helyezni valamennyiüket, aki uralkodni akar felettük. Ha segítséget kapnak, én vagyok az a titkos fivér, aki imádkozott az Atyához, amíg ő nem […] uralkodik […] múlhatatlanság […] elsőként […].”

Én vagyok az elsőként nemzett fiú. –

Ő el fogja pusztítani teljes mértékben uralmukat. –

Én vagyok a szeretett.

Én vagyok az igaz.

Én vagyok az Atya fia.

Csak azt mondom, amit hallottam.

Csak azt parancsolom, amit nekem parancsoltak.

Csak azt mutatom neked, amit találtam.

Vedd észre, én azért beszélek, mert megszülettem. Figyelj rám, azért, hogy megláthass engem!

 „Ha már egyszer létezem, akkor ki vagyok én? Mivel <nem> azért jöttem mert akartam, sem azért mert én, én akartam lenni. Mivel rövid ideje létezem […].”

„Egyszer, amikor elgondolkozva ültem, kinyitotta az ajtót. Őt akit gyűlöltem és üldöztem, eljött hozzám. Így szólt hozzám: ’Légy üdvözölve fivérem, fivérem, légy üdvözölve.’ Amint felemeltem a fejem és rábámultam, anyám ezt mondta: ’Ne ijedj meg fiam, mert „fivéremnek” szólított. Mindkettőtöket ugyanaz a tej táplált. Ezért „anyámnak” szólít engem. Nem idegen számunkra. Ő a féltestvéred […].”

„[…] ezeket a szavakat […] nagyszerű […] rájuk találok majd, és ők eljönnek. Azonban én idegen vagyok és nekik semmiféle ismeretük nincs rólam gondolataikban. Ezért megismernek majd engem itt. Ám az is rendjén való, hogy mások rajtad keresztül ismerjenek meg engem.”

„<Te vagy> az akinek mondom. Halld és értsd meg – a tömegek lassú észjárásúak lesznek, ha meghallják. De te mindezt megérted, úgy, amint azt el tudom neked mondani. A te apád nem az én apám. Az én apám azonban a te apáddá lett.”

„Ez a szűz, akiről hallottál – így történt, hogy […] szűz […] ugyanis a szűz […], hogyan […] nekem, hogy […] megtudni […] nem annyira […] akit én […]. Ő érte […] neki, és ez számodra szintén hasznos. Az apád, akit gazdagtnak vélsz, lehetővé teszi, hogy mindazokat a dolgokat megörököld, melyeket látsz.”

„Tudomásodra hozom, hogy elmondom neked azokat a (szavakat) melyekről beszélni fogok. Amikor meghallod, azért, nyisd ki a füled és értsd meg és járj (szellemükben)! Mindez miattad lesz így, hatással lesznek rád, és a dicsőséges által mozgósításra kerülnek. És ha össze akarnak zavarni és (elragadni) őrzésüket […] elkezd […] nem, sem az eljövendő, akit ő küldött, hogy végrehajtsa a mostani teremtést. Ezen dolgok után, amikor megszégyenítik, összezavarodik majd e dolog miatt, mely távol esik az eónoktól, és semmiség. És az öröksége, melyet büszkén hirdet csodálatosnak, kicsinnyé válik. Az ajándékai nem áldottak. Ígéretei ördögi cselszövések. Habár nem vagy a könyörületének (eszköze), mégis rajtad keresztül követi el durvaságait. Igazságtalan dolgokat akar tenni velünk, és uralmat fog gyakorolni a neki megszabott ideig..”

„De értsd meg és ismerd meg a könyörületes Atyát. Nem kapott határtalan örökséget és napjai (számát) sem korlátozták, de olyan, mint az örök nap […] ez […] megért […]. És használta […]. Ő nem az, aki (eljött) közülük, (és) ezért megvetett. Emiatt büszkélkedik, így talán nem kap dorgálást. Mindezek miatt elöljárója mindazoknak, akik alant vannak, azoknak, akik lenéztek téged. Miután bebörtönözte azokat az Atyától, megragadta őket és átformálta őket, hogy emlékezzenek rá. És így van az, hogy ők is vele együtt léteznek.”

„Láttam a magasból azokat a dolgokat, melyek megtörténtek, és megmagyarázom, miként történtek meg. Meglátogattak engem, még mikor más formában voltak, miközben figyeltem, eljöttek hozzám, hogy megismerjenek <engem> azok révén, akiket ismertem.”

„Mielőtt mindezek a dolgok megtörténnek, ők készíteni fognak egy […]. Tudom, miként kíséreltek meg lejönni erre a helyre, ahová ő is közelíthet […] a kis gyerekek, de én fel kívánom fedni általad és a lélek hatalma által, azért, hogy ő is ki tudja nyilvánítani mindazoknak, akik a tieid. És azok, akik be szeretnének lépni, és akik szeretnének azon az úton járni, mely az ajtóhoz vezet, általad fogják megnyitni a helyes ajtót. És követnek téged, és belépnek és te kísérőjük leszel odabent, és mindannyiuknak jutalmat adsz, akik készek erre.”

„Mivel nem te vagy a megváltó és nem vagy az idegenek segítője sem.

Fényhozó vagy, aki megváltja az enyémeimet,

És most azokat, akik a tieid.

Kinyilvánítod (nekik); mindannyiuk számára a jót fogod elhozni.

Téged ők csodálni fognak minden egyes hatalmas (tettért).

Te vagy az, akit a mennyek megáldanak.

Téged ő irigyel, ő, aki magát a te Uradnak nevezi.

Én vagyok a […] azokat, aki együtt tanítják ezeket a dolgokat veled.

A te kedvedért, meg fogják mondani nekik ezeket a dolgokat, és pihenni térnek.

A te kedvedért, uralkodni fognak, és királyokká válnak.

A te kedvedért, irgalmat kapnak mindazoktól, akikhez irgalmasok.

Mivel éppen te voltál az, aki először felöltözött,

Az is te leszel majd elsőként aki lecsupaszítja magát,

És Olyanná válsz, mint amilyen azelőtt voltál, mielőtt lecsupaszítottak.”

„És megcsókolta az arcom. Megragadott és így szólt: „Szeretett tanítványom! Figyelj, kinyilvánítom neked azokat a dolgokat, melyek (sem) a mennyekben, sem az archonjaik által nem ismertek. Figyel, kinyilvánítom neked azokat a dolgokat, melyeket ő sem tud, ő, aki büszkélkedett:’[…] nincs más csak én. Hát nem élő vagyok én? Mivel én apa vagyok, nincs meg hát a hatalmam mindenhez?’ Figyelj, mindent kinyilvánítok neked, szeretett tanítványom. Értsd meg és ismerd meg, te ugyanúgy megnyilvánulhatsz, ahogy én. Figyelj, kinyilvánítom neked őt, aki rejtett. De most nyújtsd ki a kezed. Most ragadj meg engem.”

„És aztán kinyújtottam a kezem, de nem olyannak találtam őt, amint azt elképzeltem (milyen lehet). Ám kicsivel később hallottam, amint ezt mondja: ’Értsd meg és ragadj meg engem.’ Aztán megértettem, és megrémültem. És rendkívül vidám lettem.”

Ezért beszélek neked az ítéletekről, téged is megítéltek. Nem voltál kíméletes, mégis megkíméltek. Légy józan és […] nem tudtad.”

Ő volt az, akinek megteremtette a mennyet és a földet

És benne lakott, nem látott.

Ő volt az, aki az élet.

Ő volt a fény.

Ő volt az, aki eljött hozzám.

És ismét, befejezi azt ami egyszer elkezdődött,

És kezdetet ad annak, ami a vége felé jár.

Ő volt a Szent Lélek és a Láthatatlan Egy,

Aki nem jött le a földre.

Ő volt a szűz, és amit csak megkívánt, megtörtént vele.

Láttam, hogy lecsupaszították, és semmi féle ruha nem volt rajta, ami öltöztesse.

Ami csak szándékában áll, megtörténik vele […].

„Tagadd meg ezt a nehéz utat,  mely (oly) változékony, és járjatok egyetértésben ővele, akik csodálják, hogy szabad emberekké váltatok általam, miután átvészeltétek az összes uralmat. Mivel ő nem ítél meg (titeket) azokért a dolgokért, melyeket elkövettetek, egyben irgalmas hozzátok.  Mivel nem ti (vagytok), akik ezeket elkövették, hanem az Úr az (aki megtette). Nem haragos személy, hanem jóságos Atya.”

„Ti ítéltétek meg saját magatokat, és ezért megmaradtok a kötelékükben. Elnyomtátok saját magatokat, és bár megbánjátok ezt, (de) semmi hasznotok belőle. Figyeljetek őrá, aki beszél és aki keresi őt, aki csendes. Ismerjétek meg őt aki eljött erre a helyre, és értsétek meg őt, aki eltávozott (innen). Én vagyok az Igaz Egy, és én (nem) ítélkezem. Nem vagyok mester, hanem segítő vagyok. Kivetették őt, mielőtt kinyújtotta volna a kezét. Én […].”

„[…] és ő megengedi nekem, hogy hallgassam. És játsszatok a trombitákon, a furulyákon és hárfákon ebben a házban. Az Úr  fogságba vetett titeket az Úrtól, bezárván füleitek, hogy ne hallhassátok szavainak hangját. Miáltal képesek lesztek figyelmet szentelni szíveteknek, és az ’Igaz Egynek’ neveztek majd engem.  Ezért azt mondom nektek: figyeljetek, nektek adom a házatok, melyről azt mondjátok, az Isten készített – ez az a (ház) melyet megígért nektek, mint örökséget. Ez a (ház) melyet rombolásra és gúny tárgyául teszem mindazok számára, akik tudatlanságban élnek. Ezért figyeljetek, azokra, akik megfontoltan döntenek […].”

Azon a napon valamennyi ember és a tömeg össze volt zavarva, és úgy tettek, mintha nem lettek volna befolyás alatt. És ő felemelkedett és előlépett felszólalni ebben az ügyben. És (újra) belépett ugyanazon a napon, és néhány órán át beszélt. Én a papok között voltam és nem fedtem fel semmit a kapcsolatunkról, mivel valamennyien egyhangúan azt mondták nekem: „Gyere, kövezzük meg az Igaz Egyet.’ Felemelkedvén így szóltak: „Igen, öljük meg ezt az embert, mert kiragadtatott a körünkből, ezért használhatatlan számunkra.’

És ők ezen voltak, és megtalálták őt a templom oszlopai mellett a hatalmas sarokkő közelében. Elhatározták, hogy letaszítják a magasból, és le is taszították.  És ők […] ők […]. Megragadták és megütötték, miközben a földre cibálták Kirángatták őt és egy követ raktak a hasára. Mindinnyian rátapostak, miközben ezt mondták: ’Vétkeztél.’

Ismét felemelték őt, mivel még élt, és egy gödör ásására kényszerítették. Majd beleállították. Miután hasáig betemették, ily módon megkövezték

És ő kinyújtotta a kezét és elmondta ezt az imát – nem azt, melyet mi szokás szerint nevében mondunk:

„Én istenem és atyám,

Ki megmentettél engem ettől a holt reménytől.

Aki életet adtál nekem az ő rejtelmes rendelkezései szerint,

Ne engedd, hogy ennek a világnak e napjai hosszúra nyúljanak számomra,

De a te napod fénye […] megmarad

[…] az üdvözülésben.

Vigyél el engem erről az átmeneti helyről!

Ne hagyd, hogy kegyelmed itt maradjon utánam,

Ám legyen a kegyelmed tiszta!

Ments meg engem az ördögi haláltól!

Hozd ki a sírból élve, mert kegyelmes vagy –

Szerető – aki bennem élsz, hogy befejezzük a teljesség munkáját!

Ments meg engem a bűnös testtől,

Mert bízom benned minden erőmből,

Mert te vagy az élet élete!

Ments meg engem a megalázó ellenségtől!

Ne adj engem olyanok kezére ítéletre, akik súlyos bűnökkel terheltek!

Engedd el minden adósságomat melyeket az (életem) napjai során szereztem!

Mert veled élek, kegyelmed bennem él.

Mindenkit megtagadtam, de neked megvallottam.

Ments meg a gonosz megpróbáltatástól!

De most itt az idő és az óra.

Óh, Szentlélek, küldd el üdvözítésedet […] a fényt […]

A fényt […] hatalmasan […]

„Miután beszélt, elhallgatott […] szó […] mindezek után […] a beszámoló […].”

Fordította Aranyi László
 

Vissza a nyitólapra