|
|
Hüpszifron |
|
|
|
|
|
|
|
A könyv azokra a dolgokra vonatkozik, melyeket Hüpszifron látott, a szüzessége házában nyilvánították ki számára. És hallgatta felebarátját […] Fajnopszot és […], és rejtelemben beszéltek egymással. Most én voltam a rangidős személyesen […] eljöttem a szüzességem házába és lementem a világba. Aztán azokról beszéltek nekem, akik a szüzességem házában laktak. És lementem a világba és azt mondták nekem: „Hüpszifron ismét elhagyta szüzessége házát.” Azután az, aki hallotta, Fajnopsz, aki belélegezte (Hüpszifron) vérének forrását, mely szétterült belőle. És azt mondta: [„Én vagyok Fajnopsz] vétkezik […] csodál [… a számos] csupán emberi maradványokból vagy láthatok egy [férfit, a vérszerű vagy…], -nek a […tűz] és egy […] kezé[ben]. Ami engem illet, azt mondtam neki: „Fajnopsz nem jött oda hozzám; nem tévedt el. […] lát egy férfit […] őt […]. Ezért […] melyet ő mondott […] Fajnopsz ezt […] Láttam őt és azt mondta nekem: „Hüpszifrone, miért laksz kívülem? Kövess engem és én beszélni fogunk neked róluk.” Így hát követtem őt, mivel nagy félelemben voltam. És beszélt nekem a vér forrásáról, amit tüzet rakván nyilvánított ki […] ő mondta […].
Fordította:
Aranyi László
|
|