Márciusi forradalom Petőfi nélkül?

 

 

Morvai kilopta Petőfit New Yorkba

 

 

Mennyit ér a miniszterelnök becsületszava?

Göncz is megígérte hogy segít…

A főpolgármester-helyettes is keresztbe tett

A sírbontást nem engedik…

 

 

Morvai Ferenc nagyrédei vállalkozó a Megamorv Kazánfejlesztő és Kutató Kft. tulajdonosa és igazgatója, a Megamorv Petőfi Bizottság megalapítója országos aláírás-gyűjtési kampányba kezdett, követelve, miszerint a Parlament hozzon határozatot, hogy a Petőfi hozzátartozóinak sírját csontmintavétel céljából felbonthassák. Már csak az úgynevezett DNS-vizsgálat hiányzik ugyanis ahhoz, hogy a Barguzinban talált csontvázról teljes és száz százalékos bizonyossággal kiderüljön, hogy a Morvai-léle kutatócsoport a magyar költő sírját találta meg Szibériában. Morvai Ferenc „kazánkirályt" a Petőfi-ügy eseményeiről, a tudományos kutatás buktatóiról, s az ezzel kapcsolatos terveiről kérdeztük. Akarva-akaratlanul szóba került a politika. De hát végül is Petőfiről van szó...

 

- Az immáron három éve tartó Petőfi-kutatás folyamata hűen tükrözi a mai magyar politikai viszonyokat. Amikor múlt év december 19-én a budapesti Agro Hotelban tekintélyes külföldi kutatók részvételével konferenciát szerveztem, a Magyar Tudományos Akadémia ezen nem volt hajlandó részt venni, nem volt hajlandó megvédeni álláspontját a Petőfi-ügyben. Azt hiszem, hogy ezek a kis áltudósok egyrészt féltik a karrierjüket, másrészt meg ezt gondolják: hogy jön ahhoz egy Morvai nevű kazánkovács, hogy belepiszkáljon a nagy tudású emberek által már felépített teóriába. A Délkeleten keresztül üzenem nekik, hogy mi semmiféle teóriát nem akarunk megdönteni. A Megamorv Petőfi Bizottság egy legenda végére akar járni. Persze, én mint laikus, aki a kutyacsontot sem tudja megkülönböztetni a macskacsonttól, nem foglalhatok állást, viszont pénzemmel és külföldi kapcsolataimmal igyekszem megteremteni annak a feltételét, hogy a Petőfi-legenda végére pontot te­gyünk.

 

- A hírek szerint Ön már megmozgatott minden követ. A Petőfi család sírfelbontását kérve a fővárosi polgármesteri hivatal vezetőjén kívül beszélt már Antall miniszterelnökkel, sőt Göncz köztársasági elnökkel is....

 

- Kevés lenne az önök újságjának terjedelme arra, hogy a Petőti-kutatásról és az ahhoz kapcsolódó eseményekről, tapasztalatokról részleten beszámoljak. De el kell mondanom, hogy az elmúlt évek meggyőztek annak igazáról, hogy [4-5 szó hiányzik] aljasabb nincs. A mai Magyarországon az Antall-kormány mostanra már nagyobb államkapitalizmust hozott létre, mint annak idején a Kádár-rendszer. Az Antall-kormány a múltbeli vezetőknek lehetőséget nyújt arra, hogy amit eddig még nem tettek tönkre, azt most hivatalosan nyugodtan el lehet lopni. Sajnos, az MDF becsapott bennünket. Igenis átmenti a múlt elvtársait, s ezen felül még előnyón pozícióba is hozza őket. Az Antall-kormányzat karrierista. Csak azért, hogy a Nyugat elvárásainak eleget tegyen, képes tönkretenni az országot és az ország népét. Most, amikor kivívtuk a többpárti demokráciát, mégis úgy tűnik, hogy egypártrendszer van. Forr az ember vére, amikor látja, mi történik napjainkban. Amikor például Juli nénitől annak idején elvették a földet, akkor legalább nyugodt volt, hogy földje a közösbe került. S mire gondol most Juli néni, amikor egy szélhámos volt párttag, vagy kommunista vezető kezébe kerül a földje? Ép ésszel nem lehet felfogni azt, ami ma a magyar gazdaságban történik. A kormány úgy teljesíti Nyugat felé az ország fizetési kötelezettségeit, hogy újabb hiteteket vesznek fel, elkótyavetyélik e magyar vagyont. Miközben politikai nézetei miatt kiváló szakembereket tesznek félre, váltanak le. Mindezek alapján nem csodálkozom, hogy Antall miniszterelnök hazudott nekem, és nem tartotta be adott szavát.

 

- Ön a közelmúltban a recski emlékmű avatásán találkozott a miniszterelnökkel és a segítségét kérte....

 

- Először is azt mondtam neki, hogy Ön helyett is szégyellem magam, mert engedi a Magyar Tudományos Akadémia gazember magatartását a Petőfi­ügyben. Egyben elláttam Antall Józsefet részletes információkkal, remélve, hogy megembereli magát. Több ember előtt azt mondta, hogy magának igaza van, Morvai. Kértem tőle, hogy kontroll csontanyagot adhassak át az amerikaiaknak a még szükséges vizsgálatokhoz. Ő kezet nyújtott, és szavát adta, hogy el fog járni a sírbontás ügyében. Ez megnyugtató volt számomra, majd néhány nap múlva levelet kaptam a miniszterelnök úrtól, melyben az áll, hogy csak akkor segít, ha a sírfelbontást a Tudományos Akadémia nem ellenzi. Hát ennyit ér egy miniszterelnök becsületszava. Göncz Árpáddal úgy fél évvel ezelőtt Kárpitalján vettünk részt egy ünnepségen. Akkor ő is szavát adta. De mintha egykutya lenne ez a társaság…Ez a kormány halálra van ítélve.

 

- A Petőfi-kutatás három évvel ezelőtt kezdődött…

 

 

"Ha törvényes úton, tiszta eszközökkel nem megy,..."

 

- Igen, három évvel ezelőtt egy Balajthy András nevű műkedvelő kutató tájékoztatott arról, hogy Petőfi valószínűleg Szibériában halt meg. Érdekelt a téma, és Szibériában amúgy is szét akartam nézni. Tudtam, hogy ott hideg van és valószínűleg kazán is kell majd oda. Azóta kazánvállalataim működnek Szibériában, és onnan vásárolok márványt, fát. Balajthy András tájékoztatása során egy 25 tagú nemzetközi szakembergardát szerveztem meg. Megtaláltuk a sírt, megtaláltuk Küchelbecker dekabrista vezető sírját és csontvázait, akit azóta már pompával el is temettek. Kiszely professzorék tehát megtalálták Petőfi sírját. Dr. Kiszely azóta portás, kirúgták a Tudományos Akadémiáról. Szuromi professzor pedig - aki megfejtette Petőfi Szibériában írt verseit - azóta nem taníthat az egyetemen. Nyolc régész ás antropológus azóta földönfutó, munkanélküli lett, mert más volt a véleményük Petőfiről, mint a Tudományos Akadémiának. Persze a Megamorv Petőfi Bizottság nem hagyta magára ezeket a tudósokat. Négy szakember barguzini vizsgálatai alapján szinte egyértelműen meg lehetett állapítani, hogy Petőfi csontvázát találtuk meg.

 

- A Magyar Tudományos Akadémia azonban kételkedett az önök felfedezésében.

 

- Az Akadémia szakemberei kijelentették, hogy korabeli dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy bizonyítható legyen, miszerint a 1848-49-es szabadságharc után Szibériába vittek magyar hadifoglyokat. Ezt bizonyítandó, egy évvel ezelőtt egy háromtagú expedíciót küldtem ki Szibériába. A három tudós végigment a magyar hadifoglyok állítólagos útvonalán. Megszereztem az engedélyeket ahhoz, hogy útközben levéltárak titkos anyagaiba, börtönnaplókba betekinthessenek. Ez utóbbiakban megtalálták például Petrovics néven Petőfi élelmiszer-ellátásának tételeit, sőt verseit is. Az expedíció négy hónap múltán eljutott Irkutszkba, ahol a levéltárban betekinthettek egy 365 oldalas titkos hadijelentésbe, amit a magyar szabadságharc bukása után Paskievits tábornok írt a cárnak. Ebben 367 lovat, 17 500 hadifoglyot, valamint Kossuth Latos és Bem tábornok hadianyagát említi, amit a cárnak vittek ki. Ezt a hadijelentést nagyon kevesen látták még. A betekintéshez többek közt a KGB engedélye is keltett, s aki beleolvasott, annak alá kellett írni, s le kellett pecsételni egy papírt is. A Petőfi Bizottság volt a világon a nyolcadik, aki tanulmányozhatta ezt az ó-orosz írással írt hadijelentést. Mit gondolnak, hetediknek kinek az aláírása és pecsétje volt a papíron?! 1967. március 17-én a Magyar Tudományos Akadémia kutatói tanulmányozhatták az Irkutszban őrzött dokumentumot. S ezek a csibész emberek, akik a mi pénzünkön élősködnek, merik azt mondani, hogy nincs Petőfi-ügy, mert nincs dokumentum?! Hazahoztam e jelentés másolatát, és odavágtam az asztalra. Azt mondja erre Bökönyi úr, aki állatorvosi képesítéssel és 15 éves munkásőri múlttal az archeológiai intézet igazgatója, hogy igen, ez itt Váradi-Sternberg úrnak, az Akadémia tagjának az aláírása­, ám ő nem azért ment ki akkor Irkutszkba, hogy Petőfit kutassa. Mondom erre neki, hogy akármiért ment is ki, ha olvasta ezt az értékes dokumentumot, akkor vajon miért nem tett említést a benne levő magyar vonatkozású tényekről.

 

 

- Közben Petőfi csontváza Barguzin­ban pihent egy ládában...

 

- Igen, de nem sokáig! Az expedícióról tudomást szerzett az Akadémia, s az elvtársak telexet küldtek Moszkvába, melynek a szövegét sikerült megszereznem. A telexben az áll, hogy Petőfi csontjait vissza kell temetni és a Megamorv tudósait le kell állítani. Erről tudomást szerezve azonnal elutaztunk Moszkvába a feleségemmel, Kiszely professzorral, és a tolmáccsal. Két sötét úr már a repülőtérről követett bennünket. Petőfi csontjait a Burját Köztársaság páncéltermében őrzött ládából kivettük és áttettük e feleségem sporttáskájába. A ládát ugyanúgy lezártuk és lepecsételtük, majd föltettük a repülőre és irány Budapest. Én pedig a sportszatyorral, s a benne lévő Petőfi-csontokkal repülőre szálltam, s meg sem álltam New Yorkig. A két kopó az üres ládát követte Ferihegyig. A reptéren kinyittatták, s kérdezték a mellette álló Kiszely professzort, hogy ne cirkuszoljon itt, minek hordozza ezt az üres ládát. és egyébként is hol vannak a csontok? Kiszely mondja, hogy neki ez az üres láda ereklye, mert ebben voltak Petőfi csontjai. Egyébként pedig Morvai most száll le Petőfivel New Yorkban. Tehát ilyen trükkökre kellett elszánni magunkat azért, hogy a csontokat megmenthessük. Amerikában kértem segítséget, s a hadsereg alakított is egy tudományos bizottságot, tekintélyes amerikai, svájci, német és japán szakemberek bevonásával. Mintegy fél évig vizsgálták a csontokat, amelyekről szintén megállapították, hogy minden bizonnyal Petőfi csontjait találtuk meg. A ma ismert legmodernebb, úgynevezett DNS bizonyítási módszert is szeretnék elvégezni. Ezt egyébként annak idején a Magyar Tudományos Akadémia is javasolta. A vizsgálathoz azonban a Petőfi-hozzátartozók csontjaiból kellene mintát venni a Kerepesi úti temetőből. Szégyen, nem szégyen, elmondtam, hogy Magyarországon elzárkóznak e végső bizonyítási eljárástól. Az amerikaiak azt javasolták, hogy szervezzek Budapesten egy tudományos konferenciát, ahol majd megpróbálja meggyőzni a Magyar Tudományos Akadémia tudósait. Budapest főpolgármester-helyettese tájékoztatott, hogy csak akkor meri megadni a sírbontási engedélyt, ha ezt az 1991. december 9-én megrendezendő tudományos konferencia ajánlja. Ha ezen nem vesz részt a Tudományos Akadémia, akkor mindenképpen kiadom a sírbontási engedélyt – nyilatkozta akkoriban Marschall Miklós főpolgármester-helyettes.

 

     

 

- Mint köztudott, a konferencián nem vett részt az Akadémia. A Petőfi-bizottság mégsem kapta meg a sírbontási engedélyt...

 

- Sikerült megszerezni a főpolgármester-helyettes és a Magyar Tudományos Akadémia egymásnak küldött leveleit, telefaxait. Ebben az áll hogy bár a főpolgármester-helyettes megígérte, de a sírbontási engedélyt az életben soha nem adja meg. Mi több, tudtomon kívül az általam meghívott külföldi szakembereket a konferencia előtt két nappal tájékoztatta, hogy ne jöjjenek, mert nem lesz tudományos ülés. A tudósok mindenesetre eljöttek és nyílt levelet fogalmaztak meg a magyar kormányhoz és az Akadémiához, sőt saját kormányaikat is tájékoztatták.

 

- Tehát minden ígéret ellenére ezen a ponton megrekedt a Petőfi-kutatás. Pedig a DNS-vizsgálatot mindenképpen el kellene végezni ­ahhoz, hogy Petőfi Sándor csontjai végre hazakerülhessenek. Gondolja, hogy az aláírásgyűjtés segítségére lesz?

 

 

"A magyarok elzárkóznak a végső bizonyítási kísérlettől is."

 

- Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy tiszta eszközökkel, törvényes úton nem tudjuk befejezni a kutatást. Közben tájékoztattak, hogy a sírbontási engedély megadása nem főpolgármesteri hatáskör, hanem a kerületi tisztiorvoshoz tartozik. Én azonban már ebben sem reménykedem. Ezért 100 ezer aláírást gyűjtünk össze, amit a Partementhez kívánunk benyújtani. Igazán persze a Parlamentben sem reménykedem. Bár március 15-ére már nemigen tudunk felkészülni, de ha minden kötél szakad az utcára is kimegyünk tüntetni. S Petőfi ügyét a gazdasági problémákkal lesz szükséges összekapcsolni, amit nem szívesen teszek meg. De valószínűleg az elfásult magyar polgárok csak Petőfi miatt nemigen mennek ki az utcára. A tüntetésnek beláthatatlan következményei vannak, garantálom, hogy törvényes és demokratikus úton fog kezdődni a tüntetés, de hogy úgy is végződik majd, abban már nem vagyok biztos. Petőfi Sándor csinált már bonyodalmakat ebben az országban...

 

Hornok Ernő

 

 

Megamorv kazánok útra készen...

 

 

Petőfi Sándor 1823-1849(?)

 

 

Petőfi Sándor költő és forradalmár nyomtalanul tűnt el 1849. július 31-én Segesváron. A költő feltételezett, de sohasem azonosított holttestéről Hexdte ezredes csak 1854. január 12-én írt jelen­tést Albrecht főherceg sürgős felszólítására. Petőfi Sándor segesvári halálát kortársai közül hosszabb­-rövidebb ideig sokan megkérdőjelezték.

1877-ben elterjedt a hír, hogy Szibériában raboskodik. A későbbi időkben többen hoznak hírt Magyarországra a poéta Bajkál környékén található sírjáról (Svigel Ferenc, Barátosi Lánárt), de a hazafiúi felbuzdulástól elvakult szakemberek a hírt képtelepnek minősítik Lőrincz László keletkutatót 1920-ben, Ulan-Ude-i tartózkodásakor felkeresi egy Eliaszove nevű professzor, aki egy kötetre való mesét, mondát mutat neki Szibéria különböző tájairól, melyek egy Petrovics nevű magyar költőhöz kapcsolódik. A Gerskovics szovjet, s Csák Gyula magyar író 1968-ban együtt kutattak a költő után Szibé­riában és tagadó válaszra jutottak.

 

Magyarországon 1985-ben ismét fellángolt a vita a költő Szibériába kerülésének lehetőségéről, de az MSZMP illetékes osztálya szovjetellenes hangulat szításával hozta  kapcsolatba az ügyet, és megtiltotta a lapoknak a, további publikálást. Ennek ellenére egyimástól függetlenül, egymásról nem is tudva, több amatőr kutató folytatta a kutatást. 1987-ben a két szovjet kutató személyesen kereste föl az Akadémia szakembereit, kérve egy szovjet-magyar bizottság felállítását a kutatások érdekében, de csak udvarias türelemintést kaptak útravalónak. Balajthy András filmes szakember kérésére a „nagyrédei kazánkirályt” vállalta fel a további kutatások finanszírozását. Annak ellenére, hogy a Megamorv Petőfi Bizottság a nyár folyamán megkereste és feltárta a kérdéses sírt a barguzini temetőben, és a csontvázról két amerikai, egy szovjet és egy magyar antropológus arra a következtetésre jutott, hogy azok költőnk földi maradványai, a Magyar Tudományos Akadémia az azonosítási vizsgálatokra nem küldte el szakemberét. Az eredetileg decemberre tervezett és ismeretlen indokok miatt januárra halasztott vizsgálatokon is csak Ny. Rizskov szovjet miniszterelnök kérése nyomán Németh Miklós miniszterelnök úr írásos megkeresése miatt vettek részt. Egy irodalomtörténész(!) a csontvázról kijelenti csak amatőr fényképfelvétel alapján, hogy „Ortodox zsidó férfi." (Esti Hírlap, Élet és Tudomány, augusztus, szeptember - 1989.) Hajós Ferenc antropológus, aki a csontvázat csak fényképen látta: "...takaros női csontváz" (Új Tükör 1989. szeptember 17.)

 

A Magyar Rádió Kossuth adóján 1990. január 7-én úgy tájékoztatják a közvéleményt, (két alkalommal is) Odze György MTA szóvivőre hivatkozva, hogy a csontváz nagy valószínűséggel női. A csontanyag vizsgálata csak január 9-én kedden kezdődött Moszkvában! Nem vagyok antropológus, de szívesen meghallgattam volna a szovjet szakemberek véleményét is – hátha árnyaltabban nyilatkoznak.

 

Forrás: Délkelet, 1992.03.05.

 

 

Vissza a nyitólapra