Az Amerikaiak komolyan veszik Petőfit

Nem kell kontrollanyag – vélekedik az Akadémia

 

Székely Gábor fülöpszállási magángyűjtő kiállítóhelyet alakított ki azzal a nem titkolt szándékkal, hogy föllendítse a település idegenforgalmát. Az augusztus 20-án nyíló bemutató helytörténeti anyagokat tár a nézők elé, illetve dokumentálja Petőfi Sándor kötődését Fülöpszálláshoz, ugyanekkor a legújabb kutatások fotóanyagát is kiállítják, hiszen ez utóbbi változatlanul foglalkoztatja a nagyközönséget.

 

A barguzini ásatások fotóit dr. Szabó Géza régész bocsátja az alföldi település rendelkezésére. Mivel Petőfi-ügyben mostanában igencsak csend van, azt kértük Szabó úrtól, tájékoztassa olvasóinkat a fejleményekről.

 

- Az eltelt évek után is úgy látom – mondja dr. Szabó Géza -, hogy a feltárás során előkerült csontváz nemét, azonosíthatóságát vitatják. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy az azonosítást el lehetne végezni, aminek az eredménye vagy igen, vagy nem. De mindenképpen szükség lenne a kontrollmintákra. Ám változatlanul úgy tűnik, hogy ezeket nem tudják megszerezni az amerikai szakemberek.

 

Én továbbra is azt tartom a helyszíni régészeti megfigyelések, néprajzi adatok alapján, hogy azt a halottat 1839-59 május-szeptember között temették el, s mivel nadrágban temették, a régészeti nemmeghatározás szerint férfi az illető. Ennél többet az Akadémia mondhatna, ha nyilvánosságra hozná vizsgálatainak eredményét.

 

Hogy ki akadályozza a vizsgálatot? Azt nem lehet személyekhez kötni. Azt hiszem, szemléletbéli dologról van szó. Mert az alapkérdés az: meg akarjuk-e oldani a „problémát”, vagy nem foglalkozunk vele. Ám az elmúlt időszak fokozott érdeklődésének következtében nőtt a Petőfi-kiadványok száma, a minikötetektől a gyűjteményes kötetekig szinte minden megjelent, s úgy tudom, újabb forráskritikai tanulmányok vannak készülőben.

 

- Kiderül még egyáltalán a Barguzinban kihantolt csontváz eredete?

 

- Úgy hallottam, hogy az amerikaiak megpróbálnak kidolgozni egy olyan módszert, amely lehetővé tenné, hogy a szülőktől származó kontrollanyag nélkül is végrehajtsák az azonosítást. Vagyis az amerikai kutatók sajátjuknak érzik ezt a problémát. Tudományos kihívásnak tekintik.

 

- Ez azért is meglepő, mert idehaza a többség úgy gondolja, hogy a végére kellene járni az esetnek.

 

- A Magyar Tudományos Akadémia mondta ki, hogy nincs szükség a kontrollanyagokra, mert az eddigi vizsgálatok tudománytalanok voltak. Viszont az év elején volt egy tudományos konferencia, amelyen az amerikaiak kifogásolták, hogy az MTA munkatársai azon nem vettek részt, s nem védték meg álláspontjukat.

 

- A fülöpszállási kiállítás vajon lendít az ügyön?

 

- Az anyagba szándékosan nem tettem olyan jellegű dokumentumot, ami újabb vihart kavarna. Itt nem a szenzáció a lényeg. Van egy dolog, amiről tisztességesen kell beszámolni Ezt szeretném elérni. Szemben mindazokkal, akik lehetőségüknek, sőt, kötelességüknek álljt parancsolnak.

 

V. Horváth Mária

 

 

Forrás: Mai nap, 1992.08.17.

 

 

Vissza a nyitólapra