Megamorv Petőfi Bizottság 
              Nagyréde, Kossuth u. 4.
              3212
              
              
              Tisztelt Képviselő úrhölgy! 
              Tisztelt Képviselő úr!
              
              
              Tudom, a mai parlamenti munkában számtalan területen egyszerre és 
				azonnal kellene újat alkotni ahhoz, hogy hazánk az európai népek 
				közösségében ismét elfoglalja több mint ezeréves történelmi 
				múltjának megfelelő helyét.
              Talán ismeretes ön előtt, hogy magam is szerettem volna részt 
				vállalni ebben a munkában, de sajnálatos okokból ez nekem nem 
				sikerült. Választóim akkor azt kérték elsősorban, hogy az elmúlt 
				rendszerben, sok-sok méltatlanság közepette megszerzett 
				vállalkozói tapasztalatommal segítsek az új gazdaság 
				kialakításában.
              Magam is ezt tartottam volna az egyik fontos feladatomnak, de nem 
				a legfontosabbnak. Ez, tőlem, a vállalkozótól talán meglepő, de 
				oka van.
              
              Az elmúlt években több tízezer emberrel találkoztam, beszéltem, és 
				azt tapasztaltam, hogy a magyar emberek többségénél egy 
				fásultság, hitevesztettség, a minket mindenkor annyira jellemző 
				szabadságszeretet kezd tompulni, elveszni. Különösen az elmúlt 
				40 év rágta el sikeresen az ezer éves fa gyökereit.
              Ezért próbálkoztam már 1987-ben a Magyar Korona valós, részletes 
				történetével foglalkozó könyvet minden érettségizőhöz eljuttatni. 
				Szerettem volna a fiatalságban felkelteni, szüléikben ébren 
				tartani hazánk múltja, nemzetünk Ősisége iránti érdeklődést. 
				Szerettem volna elhitetni, hogy múltunk, kultúránk ápolása 
				nélkül nincs jövőnk és a pusztulási folyamat folytatódik, ahogy 
				az internacionalista vezéreszmére hivatkozva azt részünkre 40 
				éve megterveznék. Ezen törekvéseimet ismerve kerestek meg 
				1988-ban a Petőfi Sándor kutatásával foglalkozó mai Petőfi 
				Bizottság tagjai. Én már akkor felismertem az ügy jelentőségét, 
				és bízva annak sikerében, mindmáig egyedül finanszírozom 
				vállalkozói jövedelmemmel a teljes kutatást.
              Hála Istennek! Úgy néz ki, hogy kutatásainkat eredményesen 
				végeztük. Az amatőrök, a magyar és nemzetközi tudósok 
				részvételével 1989. július 17-én Barguzinban megtaláltuk, 
				illetve a nemzetközi tudóscsoport jegyzőkönyvének megfelelően 
				fogalmazva: a rendelkezésre álló 23 előzetes ismérvnek 
				megfelelően, nem találtunk olyan eltérést, ami kizárná a lelet 
				Petőfi Sándorral való azonosságát. Ez, a matematikai 
				valószínűség nyelvére lefordítva, azt jelenti, hogy kb. 8 
				milliárd ember közül fordul elő még egy ilyen jellegzetességgel 
				bíró egyén.
              Ennek ellenére az elmúlt másfél év alatt nem tudtuk elérni a földi 
				maradványok hazahozatalát, hogy lehetővé váljon egy tőlünk 
				független, a kormány által felkért, nemzetközi tudóscsoport 
				általi hitelesítése.
              Sajnos azt tapasztaltuk eddig, hogy a tudományos vizsgálatok 
				helyett politikai motivációjú intézkedések történtek a Magyar 
				Tudományos Akadémia, a sajtó, a rádió és tv részéről. 
				Kormányaink eddig, közvetlen, a kérdés jelentőségét megillető 
				intézkedést nem tettek. Felületes, szakszerűtlen. negatív 
				célirányú vizsgálatokat végeztetett a Magyar Tudományos Akadémia 
				is. Az ezzel kapcsolatos dokumentumaink nyilvánosságra 
				hozatalától mai napig elzárkózik a „nemzeti tv” és a „független” 
				sajtó.
              Az ügy hivatalos magyarországi lezárását követően a Magyar 
				Tudományos Akadémia 1989. július 17-e után csak 6 hónappal 
				később, 1990. január 8-11 között Moszkvában vizsgáltattá meg 
				először a leletet.
              Ez, azonban nem akadályozta a Magyar Tudományos Akadémia 
				szóvivőjét abban, hogy két nappal a vizsgálatok megkezdése előtt 
				ne közölje a Magyar Rádió Kossuth adásának: a lelet nő! A 
				vizsgálatról 1990. március 27-én hoztak határozatot, amelyet 
				1990. szeptemberében /a vizsgálat után 9 hónappal!/ közöltek a 
				Magyar Tudomány c. folyóiratban. A Magyar Tudomány folyóirat 
				bizottságunknak a jegyzőkönyvi megállapításokra vonatkozó 
				kifogásait /a Magyar Tudományos Akadémia az előzetesen az általa 
				a sajtóban is közölt 5 pontos vizsgálatai tervének 4 1/2 pontját 
				nem hajtotta végre, bizottságunkat nem vonta be az értékelésbe, 
				megállapításaival nem értünk egyet, mert a tényeket nem veszik 
				figyelembe, stb./ csak újabb 5 hónappal később, 1991. 
				februárjában kívánta kiadni. A Magyar Tudományos Akadémia 
				jelentése az „azonosításon" túl olyan határozatot is 
				tartalmazott, hogy fel kell kérni a Szovjet Tudományos Akadémiát 
				a barguzini emlékhely megszüntetésére, stb. A Szovjet Tudományos 
				Akadémia, az Magyar Tudományos Akadémia kérésére hivatkozva, /V. 
				K. Agalov levelét másolatban csatoltam/ a csontok 
				visszatemetésére intézkedett a Burját Minisztertanács felé. A 
				lelet megmentése érdekében bizottságunk azonnali intézkedést 
				határozott el. Ennek keretében 1991. január 14-én azonos 
				tartalmú levélben kértünk segítséget Antall József 
				miniszterelnök úrtól és Göncz Árpád köztársasági elnök úrtól a 
				lelet megmentésére, hazahozatalára és tisztességes vizsgálatára. 
				Göncz Árpád köztársasági elnök úr eddig nem válaszolt, Antall 
				József miniszterelnök úr pedig az Magyar Tudományos Akadémia új 
				elnökének adta át levelünket, amivel a kör bezárult. Idő közben 
				a Burját Köztársaságtól ismét olyan jelzést kaptunk, hogy a 
				lelet biztonságának érdekében azonnal kell intézkednünk. Ezért 
				1991. február 6-án Moszkvába utaztunk, ahol a földi 
				maradványokat sikerült hivatalosan átvennünk és biztonságba, 
				valamint a további vizsgálata céljából a Burját Köztársaság MT 
				engedélyével az Egyesült Államokba szállítottuk.
              Az Egyesült Államok érintett intézményei megtiszteltetésnek vették 
				felkérésünket, és a tényleges költségekhez képest csak jelképes 
				térítésért vállalják el az azonosítási eljárás elvégzését. 
				Vizsgálati módszerüket, a „DNS print" nevű eljárást, a vietnámi 
				háború halottainak azonosítása kapcsán fejlesztették ki. és a 
				szülök génmintáinak alapján 100%-os azonosítást tudnak elérni.
              A Magyar Tudományos Akadémia 10%-ban végrehajtott azonosítási 
				programjának két leglényegesebb megállapítását /a lelet nő. 
				illetve a temetés csak kb. 30 éve történt/ az amerikai és svájci 
				tudósok, már megcáfolták. Közölték, a lelet férfi, a sírban lévő 
				másik koporsó fájának dendrokronológiai vizsgálata pedig a 
				fejfáról ismert 1856 évi időponttal -18+4 éven belüli egybeesést 
				mutat. Mindkét részről vállalták. hogy Magyarországra utaznak és 
				nyilvános tv fórumon ismertetik módszereiket és eredményeiket a 
				Magyar Tudományos Akadémia és Szovjet Tudományos Akadémia 
				szakértőinek.
              Amennyiben a magyar kormányzati és tudományos szervek 
				eredményeinket, a szinte minden kétséget kizáró matematikai 
				valószínűségi értéket, nem tekintenék elegendőnek, a szülök vagy 
				rokonok csontmintáinak alapján elvégzik a „DNS print" eljárással 
				is az azonosítást.
              
              A várható eredmény különös jelentőségére való tekintettel 
				bizottságunk és a világban élő magyar emberek nevében kérem önt, 
				hogy a legmagasabb fórumon, a magyar parlamentben szíveskedjék 
				kérésünket támogatni, a vizsgálatokat és Petőfi Sándorhoz méltó 
				hazahozatalt elősegíteni.
              Szíves tájékoztatásul, kérésünk alátámasztására, az alábbi 
				cikkeket, jelentéseket válogattuk össze a sokszorta 
				terjedelmesebb dokumentáliónkbóL:
              
              1. /Petőfi Sándor segesvári utolsó napjára vonatkozóan: 
              - Nehéz Mihály: A szibériai Petrovics /Petőfi/ legendák.
              - L. J. Eliaszov, szovjet néprajzkutató 1937. évi barguzini 
				gyűjtéséből: A feltámadott - Hehéz Mihály fordítása.
              - Mikolás Miklós: Segesvártól Barguzinig /Pesti Hi rlap 1991 . 
				febr. 4. /
              
              2./ Az 1849-ben Szibériába került magyar hadifoglyokról szóló 
				híradások:
              - Borzák Tibor: Miért hazudnának a memoárirók? /Petőfi népe 1991. 
				II. 14./
              
              3. / Válogatás Petőfi Sándor barguzini tartózkodásával kapcsolatos 
				szibériai dokumentumokból:
              - L. J. Eliaszov: A titokzatos száműzött. /Fordította Nehéz Mihály/
              - Együd Éva-Szuromi Lajos: Két ismeretlen szerzőjű orosz nyelvű 
				vers Petőfiről /A verseket fordította Nehéz Mihály/
              - •Szuromi Lajos: Két orosz nyelvű vers Petőfiről. Verselemzés. /A 
				verseket fordította Nehéz Mihály/ /Hevesi Szemle 1990. 
				február-április/
              - dr. Kun Ferenc: A szuromi teória igazsága.
              
              4./ A barguzini Petőfi sírral kapcsolatos híradásokból:
              - Jurij Vinokur: Levél Vaszil Vasziljevics Pahirjának
              
              5./ Részletek a barguzini ásatásokról készített jelentésből:
              - dr. Kiszely, A. Buajev, Bruce Latimer, Clyde Simpson: Végső 
				következtetések.
              - dr. B.Latimer, dr.C. Simpson:
              - Petőfi sujtásos atillája
              - Daguerotipiai megfigyelések
              - dr. Straub Imre: Petőfi kiálló bal felső szemfogáról /irodalmi 
				kigyűjtések/
              - Tv-s trükkök a dokumentumfilm közvetítés megakadályozására:
              - a Petőfi Bizottság 1989. augusztus 1-i telexe Bereczky Gyula, a 
				MTV elnöke részére
              - az MTV-nél másfél év alatt sem változott semmi, avagy a „nemzeti 
				tv" 1991. január 18-i elutasító levele
              
              6./ A Szovjetunió Minisztertanácsának 1815/89. X.17. sz. 
				rendelkezése az azonosítási eljárás harmadik országok 
				szakembereinek bevonásával történő lebonyolítása 
				előkészítéséről, az 1848-49-es levéltári adatok Petőfi Bizottság 
				részére történő átadásáról.
              /Nem sikerült megállapítani, miért változott meg hozzáállásuk 
				1990. január 5-re. Talán összefüggésbe hozható az MTA kérésével, 
				hogy többszöri halasztás után ne a lelettulajdonos Burját 
				Köztársaság fővárosában legyen az azonosítási eljárás, ahol 
				felkészültek erre, és nem piaci mérleggel, harmadik ország 
				képviselőinek kizárásával, stb. kívánták az eljárást 
				lebonyolítani/
              
              7./ Az 1990. január 8-11. közötti moszkvai azonosítással 
				kapcsolatos dokumentumainkból:
              - Farkas Gyula MTA Bizottság antropológusának előzetes véleménye: 
				egy női medence eleve értelmetlenné tenne minden vitát, 
				legfeljebb egy Alexandra Petrovics barguzini temetésének 
				igazolására volna jó.
              - „Burját földi csontvallató" /Népszabadság-Mozaik 1990. január 
				4./
              - Az MTA Bizottság vezetőjének. Harsányi Lászlónak és Farkas Gyula 
				antropológusnak előzetes nyilatkozata a földminták, stb. 
				szükségességéről./ Később a Kerepesi temető kontrollminái 
				alapján hoztak döntést...!/
              - MTA jelentés és 25/1990. sz. elnökségi határozat az 
				azonosításról /Magyar Tudomány 1990. 9.szám/
              - dr. Kiszely István: Véleményünk nem változott /Magyar Nemzet 
				1990. IX.25./
              - Pécsi István: Szerintünk gyanús sietség /Magyar Hirlap/
              - Csank Csaba: Petőfi Sándor 1823-1849? /A helyzet 1990. február 
				24./
              - Borzák Tibor: Publikációs vita Petőfi ügyben /Mai Nap/
              - Szabó Géza: Egy vizsgálat nyitva hagyott kérdései /Reggeli Pesti 
				Hírlap 1990. XII.12-14./
              - Borzák Tibor: Gyanús jelek, véletlen egybeesések? /Reggeli Pesti 
				Hírlap 1990. XII.14./
              - Borenich Péter: A bonckés Paganinije II. /Új idő 1990. november/
              
              8./ Szovjet újságcikkek a moszkvai azonosításról:
              - M. I. Salenik: Nyilt levél a Szovjet Tudományos Akadémia 
				Archeológiai Intézet igazgatójához V.P. Alexejev elvtárshoz, a 
				Szovjet Tudományos Akadémia tagjához, akadémikushoz.
              /Fordította: Nehéz Mihály/
              
              9./ Levélmásolatok:
              - Kérelem Antall József miniszterelnök úrhoz és Göncz Árpád 
				köztársasági elnök úrhoz /a két levél tartalma megegyezik/
              - Kérelem Beke Kata Művelődési és Közoktatási Minisztérium 
				politikai államtitkárához. Melléklet: Kis József - Véleményem a 
				„Szibériai Petőfi sir - kérdéséről. /Részlet az 1989. 
				áprilisában készült tanulmányból
              Megjegyzés: A Petőfi Bizottság 1989. év elején felkérte a Magyar 
				Tudományos Akadémiát, hogy vegyen részt szakértőivel a barguzini 
				expedícióban. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége felkérte 
				Kiss Józsefet, hogy tegyen javaslatot az együttműködést 
				illetően. Megtette! Nem merte addigi kutatói eredményeit próbára 
				tenni az amatőrök kezdeményezésének.
              
              10./ A földi maradványok átvételével, USA-ba szállításával 
				kapcsolatos iratok:
              - V.K. Agalov Burját MT első elnökhelyettesének levele
              - Átadás-átvételi jegyzőkönyv Moszkva 1991. II.6. Melléklet: 
				Egészség és járványügyi engedély a kiszállításhoz
              
              
              Megtisztelő figyelmüket és támogatásukat köszönettel véve.
              
              Budapest, 1991 február 20.
              
              
              
              / Dr.Kiszely István /                                               
				/Morvai Ferenc/
              MPB.alelnök                                                             
				MPB. elnök