|
|
Hattyúdal |
|
|
|
|
|
|
|
Bánatom van, s érző jó szívem. Ha úgy érzed, mos is megérthetel még, Jöjj, s füstölögjünk együtt szívem Lázadó különc sorsomon véges-vég.
Bútól nem alszom át éjszakát, Borongó gondok űzik el az álmot, S pergő könnyek a szempillát Mossák, miként hullámverés a partot.
Oly sivár az élet nélküled, Nem fűti szívemet kedves vonzalom. Igaz lett, amit mondtál; veled Mostanra elhangzott a hattyúdalom.
Ifjú napjaink elröppennek, Elszáll vígalom, gyönyör s belül Óhajtalanok az érzelmek. A szívünk kiszikkad és kihűl…
A. Petrovics - Barguzin Fordította: Nehéz Mihály
|
|