Az ummita fizika alapjai

- Arany László egyéni kutatásaival kiegészítve -

 

A 1950-ben ummita űrhajó szállt le a Földre, fedélzetén az első kutatókkal, akik itt maradtak bolygónkon. (Azóta is itt vannak, képviselőik egymást váltják.) A kezdetekkor néhány év a beilleszkedésükkel telt el, majd különböző embereket kerestek meg titokzatos, éjszakai telefonhívások révén. Újabb évek múltán egyes ufókutató szervezetek tagjai rejtélyes leveleket kaptak, melyek az ummitákról szóltak. Évtizedeken át folyt az egyoldalú levelezés, oldalak tízezreit küldték szét ez idő alatt. A levelekben felvázolták teljes fizikai és metafizikai világképüket.

 

1.    ábra. Ummita űrhajó látogatása, 1967. június 1-e, Madrid közelében.

Ummita levelek

A levelek a legkülönbözőbb témákat ölelték fel. Hatalmas mozaik darabjaiként illeszthetők össze, már amikor egyáltalán ez megtehető. A levelekből számos ábra és magyarázat hiányzik, egyes kérdésekre nem adnak választ, meghagyván a lehetőséget a földi kutatóknak a hézagok kitöltésére. A levelek száma sok-sok tízezerre rúg, a feladat tehát hatalmas, pláne, az ummiták kb. 400 saját fogalmukat használják, ezeknek olykor igen nehéz magyar (angol, spanyol, francia, bármilyen) megfelelőt találni.

Fizikai és vallási felfogásuk nem válik el egymástól, a spiritualizmus számukra ugyanolyan hétköznapi valóság, mint pl. a tőlünk 14,5 fényévre található bolygójuk, az Ummo.

Leveleiket ujjbélyegzővel látták el.

 2.    ábra. Jellegzetes ummita ujj-bélyegző.

Az ummita világkép

Világfelfogásuk a miénktől alapjaiban és gyökeresen eltér. Teljesen más a megközelítési módjuk. Abból indulnak ki, hogy amit az érzékszerveinkkel tapasztalunk, az igazából nem a valóság, hanem annak csupán illúziója. Ennek ellenére, a külső tér valóban létezik, ám nem egészen úgy, ahogy azt agyunk közvetíti számunkra.

Mi a közös pl. a SZÍNEK (ÉRZÉKELÉSÉBEN) és a retinát ingerlő elektromágneses hullámokban? A színek pusztán pszichológiai jelenségek. Nem léteznek az egyénen kívül, és aztán ott az ellentmondás is a különböző hullámhosszúságok eltérő érzékelésével összefüggésben. Amikor az inger 400 földi (nanométer), vörös színű foltot látunk, amikor azonban a bőrünket éri ennél valamivel hosszabb hullámú sugárzás, akkor „hőt érzünk”, valami olyasmit, ami jelentősen különbözik a SZÍNTŐL. Ugyanaz a külső valóság más-más érzetet kelt.

Ha egy tárgyat a kezünkbe veszünk, határoló atomjaik nem érintkeznek ujjainkkal, mégis le tudjuk írni, milyen a tapintása, hőmérséklete, érdessége, stb.

Hangok sem jutnak el az agyunk belsejébe, csak csupán az általuk kiváltott ingerek.

Pontosan ugyanígy van ez, a TÉR kapcsán is, habár más jellegű az érzékcsalódás. Igen, tényleg van külső „valami” mely ezt a pszichológiai érzékelést kiváltja, ám ez a „valami” lényegesen különbözik a mi a térre vonatkozó szemfényvesztő érzékelésünktől - miként a hullámhossz is különbözik attól, amit a tudatunkkal zöldnek vagy sárgának érzékelünk.

„A szakembereitek ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy megkülönböztessék az ERŐTEREKET és a TERET, mint más-más létezőket. Elfogadjátok, hogy az idegrendszer elfedi az ERŐHATÁSOK és a TÉR megtapasztalásának érzékét, és kidolgoztok egy matematikai egyenletrendszert, hogy ezt a külső ‚valamit’ meghatározzátok, és elnevezitek önmagatok számára GRAVITÁCIÓNAK, MÁGNESES- és ELEKTROSZTATIKUS MEZŐNEK, és ezt a másik‚ háromdimenziós vagy N dimenziós ’valamit’ pedig TÉRNEK.”

Számunkra nem létezik egyenes vonal a térben, ezért az elképzelésünk az OAWO-ról (kiterjedésről, dimenzióról) más jelentést hordoz számunkra. Ezek a dimenziók nem kapcsolódnak össze skalár kiterjedéssel, éppen ellenkezőleg, szögbeli kiterjedéssel bírnak.”

 

Az IBOZOO UU

„Mi viszont, ezzel ellentétben, tudjuk, hogy a WAAM (kozmosz) ténylegesen az IBOZOO UU hálózata. A TÉR - felfogásunk szerint -, nem más, mint szöget bezáró elemek kapcsolódó halmaza.”

3.    ábra. Az ummita fizikában a tér alapelemei a különböző szögpárok.

Az IBOZOO UU nem foglal el semmiféle meghatározott helyzetet, nem mondhatjuk el róla, hogy rendelkezik egyfajta valószínűséggel, miszerint elfoglal bármiféle pontot. Az IBOZOO UU egy részecske, TÖMEG vagy testiség nélküli létező. Első megközelítésként azt mondhatjuk róla, hogy irányított szögek halmaza.

Az IBOZOO UU nem időben létezik, egyik szögének kiterjedése maga az IDŐ.

Milyen egyetemes vonatkoztatási tengely irányítja az IBOZOO UU szögeit? NINCS ILYEN. Nem létezik vonatkoztatási tengely a WAAM-ban, mely a KOZMOSZBAN valódi egyenes vonalként szerepelne, ilyesfajta vonal, FIKCIÓ.

Ugyanígy, nem létezik a valóságban – számukra – sík, s a mozgást is egészen másként értelmezik.

 

A magyar nyelv kapcsolódása az ummita felfogáshoz

Nyelvünkben őrizzük a „szögekben beszélés” logikáját.

A napóra szöget ábrázol, ha valamit alaposan megvizsgálunk, azt különböző „szemszögből” tesszük. Ki tudunk fejezni távolságot is, időt is - szögek használatával.

Az év-esztendő fogalmunk eredete az „ív” kifejezés. Mindenki érti, ha azt mondom, 3600 fokkal ezelőtt vettem egy házat.

Ha a napi időt szeretném kifejezni, akár azt is mondhatom, hogy 90° 10’-kor várlak. Mindenki pontosan tudja, mennyi ez az érték, ha az órát maga elé képzeli.

A pilóták is szögekkel adják meg az irányt.

Könnyen érthető ez is: 25 (ív)percet bicikliztem, azaz 25 tengeri mérföldet, ami nem más, mint a Föld középpontjára vetítve, 25 perces szögnek a Föld felszínén megfelelő ívhossza, azaz – átszámítva 25 * 1852 méter = 46 300 méter.

Az Ummiták – egy-egy dolog vagy esemény jellemzésekor IBOZOO UU „sugárkévékről” beszélnek.

 

A tízdimenziós tér leírása

Képzeljük el, hogy fogunk egy követ, s rákötjük egy madzag végére, majd megpörgetjük azt, miközben előre is haladunk, és a forgatás síkját is változtatjuk. A földi fizika ebben az esetben a kő mozgására összpontosít, azt írja le. Az Ummiták azonban a madzag állapotváltozásait követik. Tekintsük úgy, mintha a „kő” jelen esetben egy elemi részecske lenne. Ebben az esetben az alábbi 10 „dimenzió”, azaz jellemző állapítható meg:

1. A „vízszintes” tengelyhez való jobbra-balra eltérés

2. A „vízszintes” tengelyhez való le-fel eltérés

3. Az előre haladás sebessége

4. Forgásirány – jobbra-balra (kiralitás)

5. A „madzag” hossza

6. A forgás sebessége (frekvencia)

7. A test tömege

8. Töltése

9. Az idő

10.  A 3D-s referenciatérnek a 4. térdimenzióval bezárt szöge

 

A mozgás illúziója

Idézet egy ummita levélekből:

„A mozgás, amit érzékszerveink egyenes kiterjedésként értelmeznek, egy vonalat, vagy ahogy ti mondanátok ’lineáris skalárt’, semmi egyéb, mint egy OXOIAE (IBOZOO UU LÁNC). Mindösszesen illuzórikus mentális kép, az agyunkból ered, minek eredményeképpen úgy szintetizálja az IBOZZO UU ezen halmazát, hogy sorba rakja azt (miközben a WAAM-ban mindez valójában „rendezetlen”, és nincs meghatározott helye.)”

„Kihangsúlyozzuk, téves az a gondolkozás, miszerint a szóban forgó lánc IBOZOO UU-ja egyenes vonalba rendeződik az UNIVERZUMBAN. Nincs így. Azt mondjuk, hogy az efféle IBOZOO UU AIOYA - LÉTEZIK (függnek egymástól a WAAM-on belül).”

„Ne gondoljátok azt, hogy két IBOZOO UU, melyeket egymás mellé helyeztünk a Dq szögeik alapvető különbségei illusztrálására a valóságban is léteznek.”

„Ha megvizsgáljuk a lenti ábrát, egy földi megfigyelőt véve, az IBOZOO UU (Terre) valamint a mi UMMO bolygónkat (Ummo), a kettő viszonyát, a megfigyelő észlelése alapján elmondhatjuk, hogy L távolság van a Föld és az UMMO között, egy tetszőleges vonatkoztatási rendszer szerint. A valóságban csupán SZÖGBELI eltérés van a két IBOZOO UU között. (Szögbeli különbség, ami azt jelenti, hogy végtelen számú IBOZOO UU létezik közöttük.)”

 

4.    ábra. Az ummiták szerint a távolság lényegében különböző szögek viszonya.

 

A folytonosság illúziója

 T1 időpontban az égők nagy A-betűt formáznak, világítanak. Ám egy pillanattal később, T2-ben, az idő elmozdult. Az A-betű ugyanaz, ám az alkotói megváltoztak. Valaki kikapcsolt egyes égőket, míg másokat be. A folyamatosság illúziója pontosan ugyanez, úgy látszik, mintha a nagy A mozogna az égők mozaikján.

5.    ábra. A haladó mozgást mint „színes lámpácskák egymás utáni felvillanását” írják le…

6.    ábra. …ahol a lámpák állapota ugyancsak szögekkel jellemezhető.

Amikor egy radioaktív ásvány béta-sugarakat bocsát ki, azt hiszitek, hogy az elektron, mely az anyagból elindult, ugyanaz, mint amelyik pár cm-rel odébb ütközik, pl. egy oxigén-molekulával.”

Az ummiták szerint ELEKTRON ÖNMAGÁBAN NEM LÉTEZIK. IGEN, valóban létezik egy a szemünk számára láthatatlan és műszereitek számára érzékelhetetlen IBUZOO UU lánc, az OAWO (tengelyek) sajátos irányítottsága mellett.

7.    ábra. NEM az energiát/információt hordozó részecske „halad”, hanem az energiát és az információt csupán átadja!

 

A tér felépítése

Az ummita fizika szerint a tér minden egyes pontját végtelen (az ő szóhasználatukban „nagyon sok”) IBOZOO UU szög alkotja, egyfajta mátrixot képezve. Ezek a pontok „láncokká” kapcsolódnak, s a mi számunkra csupán akkor válnak érzékelhetővé, ha bizonyos szögviszonyok előállnak. Azaz, rendkívül fontos a megfigyelő, vagyis az érzékelő szöge a vizsgálat tárgya viszonylatában.

Pl. A környezetünket rendkívül sokféle rádióhullám tölti be. Ezeket csak akkor érzékeljük, ha a készülékünket ráhangoljuk az általunk választott hullámhosszra, azaz a készülékünk „rezonál” az adott frekvenciával. A többi adás számunkra érzékelhetetlen mindaddig, amíg el nem csavarjuk a hangoló gombját.

A minket körülvevő 10 dimenziós térre pontosan ugyanez érvényes és igaz. A 3 térdimenziós tér 4. térdimenzióhoz bezárt szöge azt jelenti, melyik világban is tartózkodunk adott pillanatban. Ez a szög ugyanis szintén megváltoztatható.

Amikor a rádiókészülék csatornaállító gombját csavarjuk, előfordulhat az, hogy egyszerre több adó is „bejön”. Azaz interferencia lép fel. Ugyanez a jelenség a térrel kapcsolatosan is kiváltható, „beleláthatunk” a mi 3 dimenziós terünkhöz „közeli” terekbe (hozzánk képest kis szögeltérésű), és viszont. A mi Világegyetemünk anyaga – tömege révén - hatást gyakorol a „szomszédos” Világegyetemekre – és viszont (sötét anyag).

Ha felidézzük a háromdimenziós képeslapok esetét, könnyen találhatunk párhuzamot. Már kis elmozdítás hatására – azaz a látószög megváltoztatására -, részben, vagy egészen más kép bontakozik ki a szemünk előtt. Sőt, egy 180 fokos elfordítás, azaz, ha a képeslap hátulját nézzük, ismét egy teljesen más világot tárhat fel előttünk!

Számos földönkívüli faj nem „utazik” ténylegesen a térben, hanem csupán a 3 dimenziós terének szögét változtatja meg a miénkhez képest. A két tér egymásba hatolhat egy időre, és rendkívüli jelenségeket tapasztalhatunk. Pl. az idegen űrhajó „változtatja a formáját”, az idegenek „átmennek a falon”, „derékszögben irányt változtatnak repülő csészealjukkal”, hirtelen nagy sebességre gyorsulnak, sőt, olykor nem is látjuk tisztán az idegeneket, csak egyfajta árnyék- vagy fénylényeket.

8.    ábra. Ugyanaz a kötél, többfajta hullámforma. Minél nagyobb a hullámkeltő energia, annál több fél- és teljes hullám jelentkezik. Ám a kötél: ugyanaz! Az egyes fél-, egész-, másfél- stb. hullámok megfelelnek egy-egy részecske felharmonikusainak (pl. elektron, müon, tau-lepton), miközben a földi fizikusok más-más részecskékről beszélnek. Szó sincs róla!

A földi részecskefizika teljesen téves elképzelést követ, amikor elemi részecskék százait véli felfedezni. Szó sincs arról, hogy valóban ennyi részecske létezne. A valóságban igen kevés az alapvető részecskéknek a száma. Amit a földi fizikusok különböző részecskéknek vélnek felismerni, azok lényegében nem mások, mint egyes alap-részecskék felharmonikusai. Pontosan ugyanúgy, mintha fogunk egy gumikötelet, és megforgatjuk. A forgatás (energia) sebessége függvényében fél-, egy-, másfél-, stb. hullám alakul ki. Minden egyes hullámformáció ugyanazon a kötélen jön létre! Az emberi fizika úgy tekinti, mintha minden egyes hullámformátumhoz más-más kötél tartozna. Ez alapvető tévedés!

Az elemi részek felfoghatók állóhullámokként, azaz olyan entitásoknak, melyeknek bizonyos paraméterei „átadódnak” a térmátrix-csoport következő elemének, miközben főbb tulajdonságaik nem változnak. (Miként az óceánon haladó hullám sem a vízmolekulák vízszintes irányú elmozdulásából jön létre, hanem energiaátadás-révén.)

A tér anyaga elképesztően sűrű, közel 10100 g/cm3.  Mindezt nem érezzük. Ebből adódóan - szupravezető. Mivel azonban terjednek benne transzverzális hullámok, következésképpen, szilárdnak is kell lennie.

  

9.    ábra. Amíg a Föld és az űrhajó ugyanabban a háromdimenziós referenciatérben tartózkodik, a Föld „vonzza” az űrhajót.

10.   ábra. Ha azonban az űrhajó a saját terének szögét 180 fokkal megváltoztatja a Föld teréhez képest, a Föld láthatatlanná válik számára, tömege viszont taszítani fogja az űrhajót!

Végtelen számú (az ummita szóhasználatban: igen sok), a 4. térdimenzióhoz képest csak elemi szögben eltérő 3 térdimenziós referencia-rendszer létezik. A mienk ezek közül csupán az egyik. Az Ummiták WAAM-nak nevezik, az antikozmoszát pedig U-WAAM-nak (180 fokot zár be a miénkhez képest a 4. térdimenzióhoz viszonyítva). Hosszú távú utazásaik során az antikozmosznak éppen ezt a tulajdonságát használják fel. Miközben a mi világunkban a gravitáció „vonz”, a hozzánk képest 180 fokos szöget bezáró U-WAAM-ban már taszít. A szögváltás Möbius-szalaggal oldható meg.

 

11.  ábra. Háromdimenziós képeslap…

12.  ábra. …kissé elfordítva (látószöget változtatva) már egészen más képet mutat.

A teret a következő módon definiálom:

A Tér: Öröktől fogva létező, végtelen méretű, (legalább) négy kiterjedésű - egykristály. Elemi részek alkotják, a térkvantumok. Ezek mérete legfeljebb 1.616252*10-38 m (Planck-hossz). A tér sűrűsége: 5.155*1096 kg/m3 (Planck-sűrűség). A térkvantumok térforrásokká kapcsolódhatnak össze. A térkvantumok között energia- és információátadás zajlik. A térforrások tekintetében (részecske természetű anyag), ennek sebességében, felső korlát van. A forrásterek (skalár természetű anyag)viszonylatában felső korlát nem létezik, a tér szupravezetőként viselkedik. Három kiterjedésű alterekkel rendelkezik. Az alterek egymástól – a (legalább) négy kiterjedésű tér viszonylatában - szögükben különböznek. (Arany)

 

A gravitáció és a tömeg

13.  ábra. A mágnesesség és a tömegvonzás jelensége azonos! Ha a mágnesrudak ellentétes pólusú végét közelítjük egymáshoz, vonzást tapasztalunk. Ha azonos pólusú végeiket (180 fokos elfordítás!), akkor taszítást. 

Pontosan ugyanúgy kell elképzelni ezt a jelenséget, mint két rúdmágnest. Ha ellentétes pólusaikat fordítom egymás felé, akkor vonzzák egymást, ha 180 fokkal megfordítom az egyiket, a vonzás máris taszítássá változik.

Az eddigiek értelmében sikerült definiálnom a gravitációt:

A gravitáció – térpolarizáció. A Világegyetemben minden test polarizálja a körülötte lévő teret. Ennek következtében onnan energiát csatol ki, azt magához vonzza. Az energia kicsatolása „részecskék” formájában történik. A térpolarizáció következtében a tömeget körülvevő térben negatív nyomás lép fel (hiszen onnan energiát – azaz tömeget – csatolt ki.) Ezt a negatív nyomást érezzük lényegében „vonzóerőnek”, „gravitációnak”. A negatív nyomás – abszolút értékét tekintve – korlátos. (Arany)

14.  ábra. A földi kontinensek csak a mai földátmérőnél 10%-kal kisebb Földbolygón illenek össze. A Föld tehát: hízik! 

A Föld bolygó, mint a környező teret polarizáló tömeg, folyamatosan energiát csatol ki onnan, azaz anyagot. Az így keletkezett anyag a Föld tömegét gyarapítja, tehát a Föld hízik. A római kor óta kb. 40 métert nőtt az átmérője.

A kontinensek a mainál 10%-kal kisebb átmérőjű Földön illeszthetők csak össze. Ennyit növekedett a Föld az elmúlt 70-200 millió év során.

A szupernóva csillagok sem azért robbannak fel, mert a belső nyomás meghaladná a gravitációs erőt. Ellenkezőleg. A csillagot övező negatív nyomás okozza a jelenséget. A szupernóvák tehát „kívülről” robbannak fel. (Az eddigiek miatt nem létezhetnek fekete lyukak sem, mert már az ahhoz közelítő állapotban az égitest felrobban.)

15.  ábra. A szupernóvák nem belülről, a gravitációs összeomlásuk és a befelé zuhanó tömegük magjukról való „visszapattanása” miatt robbannak fel, hanem a környezetükben, az általuk keltett „negatív nyomás” (térpolarizáció) következtében, tehát kívülről!

Az elektrosztatikus töltésmegosztással ellentétben, amely az anyag felületén végbemenő jelenség, a gravitáció a teljes, három térdimenziós referenciarendszeren hat. Nem felületi jelenség tehát. (Az elektrosztatikusan feltöltött testeket, ha gyorsan kisütjük és ismételten feltöltjük, kapunk longitudinális EM hullámokat - Tesla.)

Az eddigiek után a tömeg definícióját is meg tudom adni:

A tömeg: térpolarizációs képesség. (Arany)

 

A valós és a látszólagos távolságok

„Az U-WAAM (az anti-Világegyetemünk) tömegének jelenléte „meggörbíti” a mi terünket, ezek a változások periodikusak. (Éppen ezeket a változásokat vélték azonosítani, mint „gravitációs hullámokat”.) Manapság lehetséges, hogy a mi bolygónk, az UMMO közelebb van a Földhöz, mint a legközelebbi csillag, az ALFA CENTAURI, és ez valójában már számos alkalommal bekövetkezett.”

16.  ábra. A tényleges távolság két pont között nem feltétlen egyezik meg a közöttük lévő teret a fény által megtett út hosszával! Sőt, annál lényegesen rövidebb is lehet.

Normális körülmények között az „F”-fel jelölt rajz jelzi a távolságot az Alfa Centauri és a Föld között, mely nagyjából 4.4 fényév. (17. ábra). Más részről pedig az IUMMA (az ummiták napja) és az UMMO (a mi bolygórendszerünk és a Wolf 424-es) közötti tér nagyobb 14 fényévnél is. A „G” rajz szerinti helyzetben a tényleges távolság lerövidülhet a térben keletkező hullámok miatt.

 

 17.  ábra. Az Alfa Centauri és a Föld közötti távolság normál esetben bő harmada az Ummohoz való távolságnak (F). A tér hullámai azonban átrendezhetik a tér szerkezetét, azért – esetenként és energetikai szempontok szerint – az Ummo olykor közelebb kerülhet hozzánk, mint az Alfa Centauri (G)

Az ember felépítése

Az embert, mint lényt, nemcsak a (részecskékből felépülő) teste alkotja, hanem az agya által gerjesztett tudatmezője is (BUAWE, avagy lélek, szellem). E tudatmező révén csatlakozik az egyes ember az emberiség közös tudatához (BUAWE BIAEI).

A két felet a „harmadik tényező” kapcsolja össze, az OEMBUAW, az ember agyában elhelyezkedő 86 db kripton atom.

A genetikai készlete az ember csak bizonyos tulajdonságait határozza meg, a közös tudatban (végtelen?) idő óta tárolt ismeretek az ember szabad akaratát segítik elő és biztosítják annak hátterét. Az ember, élete során, képes átírni a saját genetikai állományát is!

Az emberi tudatmező, az agy halálát követően, véglegesen beépül a közös tudatba. Az Ummiták szerint a tudatmező önálló gondolkodásra képes, más helyen azonban csupán „adatbázisként” írják le.

Az embert, mint lényt, nemcsak a (részecskékből felépülő) teste alkotja, hanem az agya által gerjesztett tudatmezője is (BUAWE, avagy lélek, szellem). E tudatmező révén csatlakozik az egyes ember az emberiség közös tudatához (BUAWE BIAEI).

A két felet a „harmadik tényező” kapcsolja össze, az OEMBUAW, az ember agyában elhelyezkedő 78 db kripton atom.

18.  ábra. Az emberi agy 86 kripton atom segítségével kapcsolódik az ember saját tudatmezejéhez (BUAWA), és egyúttal az emberi közös tudathoz is (BUAWE BIAEI).

A genetikai készlete az ember csak bizonyos tulajdonságait határozza meg, a közös tudatban (végtelen?) idő óta tárolt ismeretek az ember szabad akaratát segítik elő és biztosítják annak hátterét. Az ember, élete során, képes átírni a saját genetikai állományát is!

Az emberi tudatmező, az agy halálát követően, véglegesen beépül a közös tudatba. Az Ummiták szerint a tudatmező önálló gondolkodásra képes, más helyen azonban csupán „adatbázisként” írják le.

Az Ummiták rendelkeznek egyfajta istenképpel is, WOA-nak nevezik, ám kijelentik róla, „megismerhetetlen és megtapasztalhatatlan, adimenzionális lény. Minden kísérlet, amely a megismerésére irányul, kudarcra van ítélve”.

Az ő erkölcsi törvényei irányítják a világot, s ha valaki ezektől negatív irányba eltér, az egész világ sorsának rosszabbra fordulását okozhatja (az adott faj közös tudatának károsítása révén).

Az egyes intelligens lények közös tudatmezeje nem átjárható.

Az egyes intelligens fajok közös tudatmezejét különálló WAAM-oknak (kozmoszoknak) fogják fel.

Az emberi fejlődés – az ummiták szerint – egyfajta „Omega pont” felé halad, a teljes szellemivé válás felé. (Ha igazuk lenne, ennek az eseménynek már végtelen sokszor be kellett volna következni, ám ezzel ellentétben azt tapasztaljuk, hogy már számtalan emberiség halt ki szinte teljes egészében, csupán itt a Földön is.)

Az ummiták szerint WOA alkotta a Világegyetemet. Valamennyi Világegyetem-pár (a két szélső kivételével) többszörös robbanás és összeomlás folyamán alakult ki.

Az anyag létrehozása mögött teremtő beavatkozást vélnek.

Kikerülik az anyag létrehozása és -megsemmisítése lehetetlenségének kérdését.

Világképük, mivel a vallásuk azonos a tudományukkal, sok szempontból hitelvű, azért bizonyos területeket nem is kutatnak. Mivel világképük hitelvű, s habár sok tekintetben igen fejlett, a tapasztalati elvű (Descartes-i elvek) kiindulási alapról meghaladható.

Az ummiták fizikai világképe zárt.

A zártsága miatt merev, nem képes alkalmazkodni, vagy csak igen hosszú idő alatt, az újabb és újabb felfedezésekhez. Aki képes látószöget változtatni, képes meghaladni is e szimpatikus és technikailag fejlett emberek világképét is.

 

Arany László

   

Vissza a nyitólapra