Maya típusú űrhajó a Veszta kisbolygó felszínén

Fordítás, Joseph Skipper anyagából - 2012.

 

 

 http://photojournal.jpl.nasa.gov/catalog/PIA14714

A fenti első felvétel a NASA Photojournal archívumából való, a PIA14714 sorszámot viseli, a Dawn űrszonda készítette a Veszta kisbolygó körül keringve 2011. Szeptember 16-án. A Dawn űrszonda küldetését a JPL (Jet Propulsion Laboratory) irányítja, jelentős német részvétel mellett. Az űrszonda a Naprendszerünk második legnagyobb ismert kisbolygóját 2011. nyarától kezdődően egy éven  át vizsgálja, majd tovább indul a kisbolygó-öv legnagyobb égitestje, a nemrégiben törpebolygó minősítést kapott Ceres felé,  hogy aztán 2015-ben pályára álljon körülötte.

A Veszta nagyjából gömbszerű égitest, 530 km az átmérője, összehasonlításképpen, a Ceres törpebolygó 950 km-es átmérővel büszkélkedhet. A Veszta egy napon talán ugyancsak megkapja a törpebolygó besorolást. A Dawn árszonda 2011. július 16-án állt pályára körülötte, egy évig fogja tehát elemezni és térképezni, hogy azután tovább induljon a nagytestvér felé, s 2015-ben megérkezzen hozzá. Úgy vélik, a Ceres felszíne vizet tartalmazhat, sőt, akár életet is hordozhat.

 A fenti, első felvétel kontext kép, széles látószögű. A sárga nyíl egy objektum becsapódási, illetőleg lezuhanási területét mutatja a Vesztán. Az alapos megfigyelő számára úgy tűnhet, e felvétel igen bőven tartalmaz képhamisítási beavatkozásokat, különböző fedőrétegeket egyes helyeken. Mindenfajta ilyen beavatkozás természetesen vörös zászlóként kiált alaposabb szemre vételezés kívánva. Ám továbbra is megfigyelhetünk néhány érdekes dolgot. 

 

 

http://photojournal.jpl.nasa.gov/catalog/PIA14714

A fenti második, harmadik és negyedik felvétel egyre növekvő közelségben mutatja a lezuhanási/ütközési helyszínt. A pamacsos jellegű alakzatok minden valószínűség szerint képhamisítási beavatkozások. Mindent elrejtenek előlünk. Ennek eredményeképpen nehéz megállapítani, hogy egyáltalán mi is az, amit látunk? Világos színű, korong alakú objektum, miként az az első pillanatban látszik nagyobb távolságból, vagy pedig egy kisebb, éles körvonalakkal határolt sötét tárgy, hegyével egy már korábban létező kráter középpontja felé mutatva – ahogy az kibontakozik előttünk, amennyiben közelebbről vizsgáljuk a képet.

Anélkül, hogy egyértelműen megvizsgálhatnánk a helyszínt, vagy annak közvetlen környezetét, a képhamisítási beavatkozás miatt, nehéz egyértelmű állást foglalni. Amit azonban a hamis réteg nem fedett el teljes egészében arról elmondható, hogy valami beleütközött/becsapódott itt a felszínbe, kellően nagy energiával ahhoz, hogy létrehozza a megfigyelhető sugárirányú kiszóródási mintázatot a környező talajon. E jelenség minimum figyelemre méltó. Ám, a sorban következő, egy további, ám ugyancsak a Veszta felszínét ábrázoló fotó, még ennél is érdekesebb. 

 

 

http://photojournal.jpl.nasa.gov/catalog/PIA14705

 A fenti ötödik, hatodik és hetedik felvétel a PIA14705 sorszámot viseli, és ugyancsak a Dawn űrszonda Veszta kisbolygóról készített fotójáról van szó, a NASA Photojournal oldalán 2011. szeptember 16-án tették közzé. Látványosan közeli felvétel egy szárnyakkal ellátott repülőgép maradványairól, amint a Veszta felszínén pihen. Úgy fest, mintha szétbombázták volna. Minden bizonnyal a hosszú idő alatt becsapódó meteoritoknak köszönhetően van ilyen állapotban. A tárgy rossz állapotát látva, s megfontolva azt a gondolatot, tényleg repülőgépről van szó, ebben az esetben levonható a következtetés, nagyon régóta van már ott, talán ősidők óta.

Figyeljük meg a hátsó vezérsíkot, gyors eszközre utal, légköri repülésre teszi alkalmassá, sugárhajtás alkalmazására, és mégis, itt hever a kisbolygó-övben, a Veszta felszínén. Más szavakkal, létezik, hogy ez tényleg egy légköri közlekedésre (mint például a Földdé) épített rendkívül ősi eszköz? Vajon láthattak itt a Földön  ősi civilizációk tagjai ilyesféle repülőgépet, ami aztán hatással bírt az alább látható művészeti alkotásaikra?

 

A fenti, nyolcadik felvétel csupán két ilyen, ismeretlen eredetű repülőgépet ábrázol, Közép- és Dél-Amerika ősi civilizációinak alkotásai, messze korábbról, mint bárki is rendelkezett volna repülési ismeretekkel, legalábbis a manapság elfogadott hagyományos gondolkozás szerint. Figyeljük meg az alaki hasonlóságokat ezeken a személyiségjegyekkel is ellátott kisebb tárgyakon, láthatóan hasonló tervezési megoldásokat tartalmaznak, a funkcióik is hasonlóak lehetnek, mint a Vesztán pihenőnek. Nos hát kétségtelen, a Veszta porában pihenő tárgy drámai hatású.

A méltányosság úgy kívánja, még egy dolgot érdemes megvizsgálni itt. Menjünk vissza az előző 5., 6. és különösképpen a 7. felvételhez. Vessünk egy pillantást a sötétségben két fényesen ragyogó szemnek tűnő valamire a kérdéses, sárga nyilakkal jelzett tárgytól balra, sárga kérdőjel hívja fel rá a figyelmet.  Feltűnően kevés részlet vehető ki e két ragyogó gömb körül. Amennyiben szemekről lenne szó meglehetősen hatalmas élőlényhez kellene tartozniuk. Valamiféle vadállat rejtőzik itt az árnyékban? A felvételt meg lehet próbálni világosabbra venni, ám ezek a kísérletek nem vezetnek eredményre.

Az alaposabb elemzés azonban azt mutatja, hogy a kérdéses objektum körüli sötétség nem valódi árnyék, miként az első pillantásra tűnik, ellenkezőleg, már hivatalos szinten alkalmazott fedőréteg, mely a legkisebb mértékben sem reagál a kivilágosításra, ahogy azt a normális árnyéktól elvárnánk. Következésképpen, A Vesztáról készült felvételeket is hamisítják, azaz igyekeznek valamit elrejteni szemünk elöl. Nem tudhatjuk mi lehet az, Skipper álláspontja szerint viszont ez a besötétítés akár véletlenül is létrehozhatta a megfigyelhető repülőgép-formát, azáltal, hogy ez a terület világosan maradt.

Más szavakkal, a repülőgép, a jól látható szárnyformákkal esetleges mellékterméke lehet a mesterséges intelligencia által alkalmazott képhamisítási eljárásnak. A mesterséges intelligencia nem rendelkezik emberi nézőponttal, s alapos képelemzése során nem tűnt fel számára ez az „objektum”, mely igazából a mesterségesen felvitt éjfekete réteg, mint „árnyékhatás” eredményeként jött létre, ezért tipikusan „mellékterméknek” tekinthető, s nem egyébnek.

Figyeljük meg a „szárnyak” belépő éleinél jelentkező „árnyékot, mindkét oldalon messze túlnyúlik az objektum mindkét oldalán. A felszín látszólag hajlamos a szárnyak nyilazásának mértékét követni, ez a jellegzetesség pedig újfent csak megerősíti azt, hogy a szárnyas repülőgép forma csupán illúzió eredménye.

Természetesen Skipper tévedhet ezzel kapcsolatban, ám a szemmel látható dolgoknak része, s a helyes döntéshez minden momentumot mérlegelni kell. Elnézést az illúzió-rombolásért, de látni kell, mennyire összetett feladatot jelent minden egyes felvétel elemzése, ha igyekszünk tárgyilagosak maradni. Továbbá, a kutatók gyakran hajlamosak megfeledkezni a képhamisításokról, amennyiben számukra az kellemetlen. Természetesen abban az egyben teljesen biztosak lehetünk, hogy képhamisítási beavatkozásokat nem eszközölnek csupán öncélúan, csak azért, hogy a fotókat szemlélőket megvicceljék. Van ott valami más is, amit könnyen észre lehetne venni a Veszta felszínén, valakik nagyon nem szeretnék, ha a szemünk elé kerülne.

Amikor valaki mindezt végig gondolja, a képhamisítás létezése esetleg már önmaga alátámaszthatja, hogy ez a bizonyos tárgy valóban egy ősi repülőgép. Miért? Mert arra utal, hogy jó néhány egyéb elrejtenivaló akadt még itt a közelben.

Akármit is igyekeznek eltitkolni előlünk, a rejtegetnivaló ténye már részben magyarázatot ad arra, miért költenek egyesek ilyen hatalmas összeget a Dawn űrszondára, csak hogy egy szikladarabot meglátogasson a kisbolygó-övben. Valaki úgy gondolta, esetleg van valami eltussolnivaló ezen a kisbolygón, és úgy érezte, megéri a hatalmas költség, jelentős erőforrás felhasználása a közelebbi megvizsgálása végett, esetleg még érdekesebb is, mint a nálánál jóval nagyobb Ceres. Természetesen még az is felmerülhet a Kedves Olvasóban, hogy miért is beszélünk erről, és miért nem csukjuk be csak úgy egyszerűen az ajtót.

Nyilvánvaló, a kutató embert érdekli, mit akarnak eltitkolni előle a hivatalos szervek. A titkolódzás ténye legalább abban segít, hogy nem engedünk bármit lenyomni a torkunkon, csak azért, mert az hivatalosan teszik. Nem engedhetjük, hogy a gondolkodásunkat is a maguk igénye szerint formálják.

 

Vissza a kezdőlapra